Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)

Őskorunk 2. 1940-ben, majd 1945-ben is írtak egy kora bronzkori belsődíszes talpas tálról (II. tábla 2.), amelyet az első publikáló, Patay Pál tévesen körmendi lelőhelyűnek vélt, amit Mozsolics Amália

33 Szombathelyre, mégpedig a Körmendi útra pontosított. Két évtizeddel később, 1961 -ben Buócz Terézia a Jaki és a Körmendi utak között elterülő kavicsbánya területén (15., 17. ábra) figyelte meg egy a bányamüveléssel elpusztított település hulladékgödreit. Sajnos csak egy gödör részletét leletmenthette. Ugyanitt 1965-ben Szentléleky Tihamér végzett leletmentést, amelynek azonban nincs Régészeti Adattári nyoma. E két kiszállás tárgyi emlékeit Károlyi Mária

34 közölte és a kora bronzkorra keltezte. Újperint határában az 1970-es években művelt kavicsbányából (17. ábra) a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrája, a lengyeli kultúra, a Balaton-Lasinja kultúra, a Pécel-Baden-i kultúra és a bronzkor korai és késői időszakának emlékei (13-15. ábra) is előkerültek. A kerámiatöredékek azonban - a bejelentők elmondása és a régész szemléi szerint - nem voltak objektumhoz (pl. ház, gödör) köthetők. A publikáló azt valószínűsítette, hogy a Perint áradásaival lehet ezek kevert előkerülését magyarázni.

35 Mindezekről Károlyi Mária 1992-ben kiadott könyvében is olvashatunk, ahol a korai rézkori lengyeli

36 és a középső rézkori Balaton-Lasinja leletanyagot

37 tette közzé, illetve egy a késő bronzkori halomsíros kultúra megyei emlékeit feldolgozó tanulmányából

38 értesülhetünk. Károlyi Mária 1973-ban, Zanat határában, a községtől délkeletre kb. 1,5-2 km-re, a Borza-patak partján (15. ábra) végzett terepbejáráson több száz méter hosszúságban egy késő bronzkori (korai és késő halomsíros kultúra) település nyomait figyelte meg. Az edénytöredékek mellett visszapödrött fejű (Rollenkopfnadel) tű

39 töredékét is felszedte. 1978 őszén az oladi kavicsbányából (17. ábra) egy a késő bronzkor kezdetére datálható, a halomsíros kultúrához köthető edény

40 felbukkanásáról tudunk. Ugyancsak Károlyi Mária és Bandi Gábor nevéhez kapcsolható a kámoni városrészen (a mai Vízöntő utcában - 15. ábra), a Távhő területén végzett 1981. évi kutatás, amely 21 középső

41 és késő bronzkori (Litzen, halomsíros és korai urnamezős) telepobjektumot eredményezett. Ennek állatcsontanyagát Vörös István

42 dolgozta fel. A leletanyag más részei

43 sajnos máig publikálatlanok. Károlyi Mária 1984-ben megjelent, a megye újkőkor-kutatását összefoglaló munkájában rögzíti az alábbiakat: ,,..A terepbejárások során különösen gazdag területnek mutatkozott Szombathely nyugati peremvidéke, ..."

44 A korszak egyik települési gócpontját is ide, az Arany-patak és a Perint összefolyásának vidékére (13. ábra) helyezte. A Lipp Vilmos megfigyelésein - ld. fentebb - is alapuló feltételezése mára teljességgel igazolhatóvá vált. Valamikor az 1970-80-as években a Romkert (Püspökkert) területén (15. ábra) a kora bronzkor végére (gátai kultúra)

45 keltezhető házrészletet tártak fel Buócz Terézia és Szentléleky Tihamér. 33 Patay 1940., Mozsolics 1945. 34 Károlyi 1975. 167-172. 35 Károlyi 1992. 36. 57. tábla 4. 36 Károlyi 1992. 36-39. és 29-33. tábla 37 Károlyi 1992. 39-40. és 34-35. tábla 38 Károlyi 1979-80. 154. 39 Károlyi 1979-80. 147-149. és 9. kép 40 Károlyi 1979-80. 154. 41 Károlyi 2003. 284. 42 Vörös 1999. 43 A talán publikációra kiválogatott tárgyak egy része 2003 költöztetésekor. 44 Károlyi 1984. 429-430. 45 Károlyi 2003. 283. decemberében került elő a múzeum Restaurátor műhelyének részleges \ 17