Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)

Ilon Gábor Ezután közel másfél évtizednyi szünet következett a városterület őstörténeti kutatásában. Komoly fellendülés csak a 90-es évek közepétől tapasztalható. Ennek oka nem utolsósorban a hangsúlyozott odafigyelést követő, a médiák által nyilvánosságra hozott ütközés a múzeum és a beruházók között, majd a meginduló elkerülőút-építkezések, párhuzamosan az 1997. évi CXL. és a 2001. évi LXIV. törvények, valamint az ezekre épülő rendeletek betartatásával. Témánkat tekintve a sorban az első az 1997. évi Liget Hotel előtt (15., 33. ábra) végzett feltárásom, amely egy kora bronzkori házrészletet és egy gödörrészietet eredményezett. 1999-ben az Interspar Áruház parkolója területén (15. ábra, 1. melléklet) késő bronzkori települési objektumokat (kemence, házrészlet, gödrök) tártam fel. Ugyanezen évben vezetésemmel a Szombathelyt elkerülő út Zanati I. szakaszán a Kozár-Borzó-patak nyugati és keleti oldalán (3. melléklet - 1.) bronzkori (1-2. lelőhely, 15. ábra) és kelta település (0. lelőhely, 16. ábra) részleteit bontottuk ki. 2000-ben az elkerülő út Zanat II. szakaszán (3. melléklet - 2.) a bronzkori harangedényes kultúra (15. ábra) és egy kelta település (16. ábra) részleteit ismerhettük meg. Ugyanebben az évben a 8721. út (a hajdani Kámon falu és Ólad falu - ma városrészeket köti össze) építésekor, azaz az oladi lakótelep mellett Farkas Csilla és Medgyes Magdolna kolléganőim az 1-4. számú lelőhelyeken (46-47. ábra) újkőkori, kora és késő bronzkori, valamint kora vaskori és kelta települések részleteit tárták fel. Augusztustól Farkas Csillával együtt kezdtem meg az épülő Metro áruház (14-15-, 18. ábra és 2. melléklet - 1, 2.) területének leletmentését, ahol akkor 4 hektáron ismertük meg a kora rézkor és a kora bronzkor települési objektumait. 2001-ben a Metro áruháztól nyugatra Farkas Csilla kutatta a tervezett és ma már működő Peugeot autószalon területét, jómagam pedig az AGIP benzinkút és a Minerva-lakópark egyik útjának nyomvonalát. E munkálatok során - a kora római kori jelenlét mellett megintcsak a kora rézkori késő lengyeli kultúra telepjelenségeit konstatáltuk. 2001 őszén Farkas Csilla a Petőfi-telepen (15. ábra) szondázott egy kora bronzkori települést. 2002 kora tavaszán és nyarán ismét a Metro áruház melletti Minerva-lakópark útjainak nyomvonalát és a veszélyeztetett telkeket ásattam, ahol egy ideig Pap Ildikó Katalin volt a munkatársam. Eredményként ismét a késő lengyeli és a kora bronzkori telep újabb nyomait tártuk fel. 2003 márciusában ugyanitt a tervezett Pi Mobili (Viktória) bútoráruház telkén a lengyeli kultúra településének déli szélét sikerült meghatározni, amelyet ritkuló hulladékgödrök, majd üres, vízzel borított területre utaló szürke agyagréteg jelzett. 2002-ben a Szombathelyt északról elkerülő 89. sz. főút III. ütemének építését megelőző feltárás során több lelőhely ásatását irányítottam. A Perint nyugati partján, annak közvetlen közelében (2. lelőhely) a Kó'szeri-dűló'ben (4. melléklet) rézkori ház részletét és gödreit, késő bronzkori település gödreit, kelta házakat, valamint kelta temetkezést és gödröket kutattunk meg. Az oladi határrészen, a Reiszig-erdő alatt (5. lelőhely, 5. melléklet) pedig szintén rézkori házat és sírokat, késő bronzkori és kora vaskori, valamint kelta telepjelenségeket hoztunk felszínre. 2002. október-novemberében a hajdani villamos Indóház {Kálvária u. 63. - 16., 57. ábra,) területén kelta házat tárt fel Kiss Péter kollégám. 2003. júliusában az Ernuszt-kripta mellett épülő új lakótelepen (13. ábra) újkőkori (Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrája) település nyomait rögzítette Farkas Csilla. E rövid, a régészeti-őstörténeti kutatástörténet állomásait rögzítő sorok után tehát nyugodt lelkiismerettel az alábbi következtetéseket vonhatom le: 1. Igenis van őskora a városnak, és nem csak a nyugati peremvidéken, hanem teljes területén. 2. Vízpartok teraszain találjuk meg az őskor különböző szakaszainak telepjelenségeit és temetkezéseit. Ahol ma nincs víz, hajdan ott is lehetett, és akkor volt település! Mert volt pl. az északi elkerülő út III. ütem 5. lelőhelyén (Reiszig-erdő alatti dűlő), ahol ma a Potyondi-árok található. A vízfolyás mára kiszáradt, környéke beerdősült illetve rét... így régész elődeim sem igen járták, járhatták be ezt a területet sem. Megállapítható, hogy nem volt és ma sincs teljességgel bejárva a város közigazgatási határa. A Gyöngyös medrét - úgy gondolom - a rómaiak valószínűleg csak szabályozhatták, itt-ott megváltoztatták nyomvonalát, egyesítették a különböző mederszakaszokat, holtágakat. Mindenesetre 18