Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. 1812-ben „puha fábul, az asztalos deszkájábul" 2 Ft 30 xr-ba került. Közönséges „paraszt ágy" feketén (!) két embernek való 1770-ban 3 forint, ugyanez „festék" nélkül 1 forint 25 dénár. 1744-ben „egy közönséges 4 szegletű asztal hat személyre fiók nélkül 1 forint", a fiókos, vagy ahogyan 1775-ben írják „fias" asztal a „tislér deszkájábul" 1 forint 30 dénárba került. 1812-ben „négy lábnyi hosszú és annyi széles közönséges asztal fiukkal együtt az asztalos deszkájábul két forint, kisebb egy forint 30 krajcár." 1770-ben még másféle asztalokat is felsorolnak. „Tizenkét Emberre való kerekes (kerek) asztal esztergályozott lábakra, négyszegletű hársfa asztal olasz (!) lábakra " másfél és három forint közötti áron volt kapható. Szekrény, azaz „Ruhás almárium" és „konyhára való almárium"; azaz díszesebb, edények tárolására szolgáló konyhaszekrény, melynek hat fiókja is volt, hat forint és két forint 30 dénár közötti árért készült. „Asztal mellé való dupla festett padnak singje pedig 20-25 dénár." Bölcsőt kétfélét is készítettek az asztalosok. Festett bölcsőt „jó módjával", lágy fából „közönségeset" másfél forintért,- ugyanezt festetlenül, azaz „közönséges paraszt bölcsőt" 40 dénártól (1725) 1 forint 40 krajcárig (1812) terjedő áron lehetett kapni. A 18. század második felében (1770-1775) kiderül, hogy másfajta is létezik, mert „egy festett, fiókos, lóggó Bőcsü esztergályos munkára " 2 forintba került, de még egy harmadik fajtáját is meg lehetett rendelni, amely „talpas, festett", esztergályos munkával készített volt. Ez olcsóbb, mert csak egy forint 20 dénárba került. A ruhásláda funkcióját csak az 1793-as árszabásban ismerjük meg. Addig „föstött öreg láda fiókostul" (1725), „föstött öreg láda fiókostul, pléhestül" (1766), „egy részes láda pléhesen, egy singes láda pléhestül" (1770), „egy föstött nagy ruha tartó láda szokott belső fiókkal 2 forint" az elnevezés, ami 1812-ben sem változik - a „föstött nagy ruhaláda" mellett „középszerű" és „kisebb" készült belőle - ez utóbbinak ára mindössze 30 xr. A „konyhára való életes láda kilenc fiókra", melynek 1770ben 1 forint 75 dénár az ára, valójában mi lehetett, kilenc fiókjában mit tarthattak, nem tudhatjuk. Székekből is többféle készült. A „négy személynek való karszék" (1770) minden bizonnyal azonos volt az „egész föstött egy ölyes hosszúságú karszékkel", aminek az ára 75-80 dénár. A kisebb, egyszemélyes karszék, ha „diófábul való" volt, akkor ára 80 dénár. 77