Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN Egy „párnázott hátas széknek ára 35 dénát" (1770), de ebből a típusból „parasztosan föstött" és „közönséges" is készült. Egy „hosszú, festett f irnáj szolt fogasért minden egy singétől" 3 dénárt kellett fizetni. Kocsiláda, ami hársfából készült, lakatosmunka nélkül 80 dénárt, míg fenyőfából lényegesen, kevesebbet, 30 dénárt ért. „Négy felé nyíló három suk hosszúságú ablak rámástól, tokostól fenyőfából 1 forint." Egy „kétfelé nyíló egy singes ablakráma tölgy fábul tokostul 60 d." Szintén 1770-ből ismerhetjük meg „dupla ajtó pártázatra", a „kötött ajtó fenyőfábul" kifejezéseket, de a „paraszt enyvezett ajtó"-t is, ami az előzőektől alig valamivel olcsóbb, másfél forint. Az árszabás ekkor még a „halott fölébe való egy festett Dupla Kereszt" árát - 75 d - megadja, a koporsókat viszont rendszeresen limitálja. Ebből is kétféle volt a választék. Míg a korai árszabások (1715-1766) között „föstött öreg koporsót tumbával" megjelölés van, addig a későbbiekben ezt ormosnak nevezik. A „Lapos" vagy „paraszt ormozatlan" koporsó olcsóbb, egy forint 25 dénár volt. Arthofer Mihály kőműves leánya, Arthofer Katalin halála után megmaradt javait összeírták 1844-ben,

144 majd elárverezték. A kiadási rovatban a temetési költségek között: koporsóért 7 Ft 30 xr-t, körmendi plébánosnak 3 forint 20 xr-t, kiharangozásért 3 forint 18 xrt, szemfödélre 4 forint 12 xr-t, sírásóknak 2 forintot, a mesternek (kántornak) és gyermekeknek 9 forint 28 xr-t, kenyérért a virrasztóknak 56 xr-t, míg kőmíves, ács, cserepes, chéhnek 6 forint 30 xr-t, (ugyanezen) „Czéhnek adott borért 2 forint 17 krajczárt" fizettek. E feljegyzés azt bizonyítja, hogy az articulusokban írtak szerint a céhnek a mester feleségét, vagy gyermekeit köteles volt eltemettetni, a szertartáson részt venni. Itt valószínűleg a nagyobb összeget a koporsóvivésért, a kevesebb pénzt pedig a temetést követő toron felszolgált borért fizették ki. Az esztergályosok Az esztergályos mesterség alatt a korai évszázadokban fával és csonttal dolgozó mestert kell értenünk. Körmenden a 18. század közepén céhalapítási engedéllyel bírnak az esztergályosok, de a Arthofer Katalin vagyonának licitációja 1844. VaML. Körmend Mezőváros Vegyes Tanácsi Iratok. Hagyatéki becsű. 1844. Vk 36/15. 78