Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)
FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. Zsidó kézművesek IL József 1781-ben kiadott türelmi rendeletében lehetővé tette, hogy a zsidók mesterségeket sajátíthassanak el, gyárakat alapítsanak. 1783-ban pedig biztosította a városokban való letelepedést, így Körmenden is számolhatunk ez időtől nagyobb kolóniákkal. A zsidó betelepültek tanulmányozása nem egyszerű feladat, de szerencsénkre a Vas Megyei Levéltárban Körmendre vonatkozó zsidó összeírások bár nem nagy számban, de kutathatók. 28 Ehhez még hozzászámíthatjuk az anyakönyveket is, 289 tudomásul véve, hogy más kiaknázható forrásunk nincs. Az 1817. évi összeírás figyelmet érdemel egy korábbi szakmunkánk miatt, amikor a helyi pipakészítők megtelepedésének időpontját kutattuk, de ezt a forrást még nem volt módunkban tanulmányozni. Megnyugvásul tapasztaltuk, hogy ebben a forrásban a pipakészítő mesterek még nincsenek itt. A statisztikából sajnos csak azt tudjuk kiolvasni a hét név mellől, hogy főfoglalkozásuk a kézművesség, de hogy valójában e fogalom mit takar, csak kettejüknél derül ki. Ezek szerint Jacobus Schaller irhagyártó, míg Jacobus Fürst cserzővarga. Rajtuk kívül még valamilyen mesterséget űzött Isak Harner, Samuel Perl, Philip Falk, Moyses Flaizakker, Moyses Polák. Az 1826. évi összeírásban Johann Hirsch 1. osztályú kézműves, mestersége után 200 Ft-ot fizet, Salomon Fürst 2. osztályú 120 Ft-ot, Johannes Schwarz 2. osztályú 220 Ft-ot, Jacobus Fürst szintén 2. osztályú ugyancsak 120 Ft-ot fizet „árendába". Róluk korábbi kutatásaink alapján tudjuk, hogy mind a hárman pipások, egyedül Johan Hirsch a meglepetés, noha a Vida József utcából egyetlen kis darabka pipatöredéket tartunk nyilván HIRSCH IN KÖRMEND bepecsételéssel. 290 A ritka, 1. osztályú iparoskénti besorolása alapján úgy véljük, talán ő lehetett a manufaktúra vezetője. 8 VaML Conscriptionis Judeorum 1769-1844, benne összeírások: 1793, 1817, 1831. 289 Körmendi zsidó anyakönyvek: 1852-1877, 1878-1891 házassági, 1852-1877, 1878-1891 halotti, másolatuk: RHM-Ht A: 737-93/A-B 0 Nagy Zoltán: Dunántúli cseréppipa készítő műhelyek és termékeik a XIX. században. Szombathely, 2001. 72. p. 151
