Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN egyházasszecsődi születés (F: Kerecsényi Erzsébet, kovács lánya), Ns. Nemes János csizmadia mester (F: Ágoston Judit Vas Ferenc özvegye), Ns. Nemes József magyar varga mester (F: László Katalin), Ns. Nemes Mihály csizmadia mester (FI: Pahocsa Katalin csizmadia lánya, F2: Csegecsics Judit csizmadia lánya), Ns. Varga Károly csizmadia mester (F: Kismar Erzsébet). Tanulságos áttekinteni, hogy a zömében református nemesek milyen mesterséget tanultak ki. Legtöbben csizmadiák, magyar vargák, szűcsök, asztalosok. Néhányam közülük szűrszabók és szabók, illetve a nagy kézügyességet és tanultságot igénylő könyvkötő és ötvös mesterséget tanulta ki. A 19. századi református anyakönyvek Szentgyörgy-völgyi nemesek beházasodását mutatják, akik az Óvárosban telepednek meg a tűzkárjegyzőkönyvek tanúsága szerint. A 11 nemes család, a nemesek fele él itt, főleg a Hajas utca mindkét oldalán, ezen kívül még a Kapu és a Sóház utcában is van egy-két házuk, mely küllemre és építési módra megegyezik a közönséges kézművesek házaival, sőt nemesi mivoltuk miatt az utcaregulációs tervben foglalt épületkorszerűsítést még gátolják is hagyományos technikájú (karóvázas, zsúptetejű) épületek emelésével. A nemes kézművesek anyagi kondíciójákról keveset tudunk. A Kapu utca 77. számú házban lakó Ns. Fitos József szabómesterről (1824-ben 16 Ft 6 xr-t adózik) tudjuk, hogy jobbágytelken ülő nemes, „vagyonára nézvést 1. classzis" az 1828. évi nemesi összeírásban 16 pm. (8 hold) szántóföldje és 3 kaszás rétje van. 1824-ben adója 16 Ft 6 xr. 1817-es házösszeírásban „kő házát", azaz téglából épült lakását említik. a 153. hrsz. alatt, az 1857. évi kataszteri térképen 193. sz. az 1867. évi térkép megváltozott számozás szerinti 208., illetve a hozzávásárolt 209. sz. alatti 5 lakrészű házban laktak, ami a Hosszi utca és az Öreg köz utca sarkán állt. Az egykori épület helye a mai Rákóczi és Deák Ferenc utca sarkára tehető. A F. Eöriek Károly királytól kapták nemességüket határőrizetük elismerése fejében így az országos nemesek közé tartoztak. A családi hagyomány szerint „Felső-Eőri Szabó János, Márton, ifjú János, Mihály, harmadik János, György egy oklevél tanúsága szerint 1733-ban is nemesek voltak. 150