Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN forrásanyag áll rendelkezésre a Batthyányak családi levéltárában a körmendi uradalomra vonatkozóan, kisebb mértékben a Vas Megyei Levéltárban, melyet többen sikerrel ki is aknáztak írásaikban. A mezőgazdasági népességre vonatkozó források azonban igen ritkán adnak bizonyságot, a kettős foglalkozást űzőkről, illetve az iparosokról. A fenti iratőrző helyeken, valamint a különböző múzeumokban sajnálatos módon más városokhoz képest igen kevés az eredeti forrásanyag. Egy tucatnál is kevesebb céharticulus található csupán az Országos Levéltárban és az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában együttvéve. A Nemzeti Múzeum, a S avaria Múzeum és a Körmendi Múzeum régiségtárai összesen 12 tárgyat őriznek, ezen kívül alig egy-két remekrajz, bizonyságlevél, egyéb céhhel foglalkozó irat maradt ránk. Végrendelet, hagyatéki leltár, kézművessel foglalkozó peres anyag pedig csak mutatóban található archívumainkban. Mindent összevéve, a város számára végzett munkákról szóló számlákat is ideszámítva mintegy száz, közvetlenül a körmendi céhekre, vagy mesteremberekre vonatkozó forrást sikerült összegyűjtenünk, ami világossá tette számunkra, hogy erre az anyagra támaszkodva összefoglaló munka nem születhet. A helyi céhszervezeteket közvetlen módon nem tudjuk bemutatni, mivel még a leggazdagabb anyag is, az ács-kőművescserepes céh ládájának iratai csak töredékesen maradtak ránk.

1 Ezek jó része is csupán 19. századi számlákból áll, a céh privilégium levele, a céhjegyzőkönyv, szegődtetési könyv és számadáskönyv, hogy csak a legfontosabb iratokat említsük, már közgyűjteménybe kerülés idején sem voltak meg. A többi céh iratai közül azonban még ennyi sem maradt, így a helyi szervezetek belső szerkezetéről, vagyonáról, rítusairól semmit sem tudhatunk. A hiány pótlására másodlagos forrásokat kellett felkutatnunk, de ezek kritikai feldolgozása a leggondosabb munka ellenére sem lehet egyenértékű az eredeti iratok adatainak elemzésével. A nagyobb hatásfok, a pontosabb információnyerés céljából lehetőség szerint nem egyes iratokat, hanem iratcsoportokat vizsgálunk együttesen. Indokoltnak tartottuk az 1744. évi országos összeírás Körmendre vonatkozó kézművesek névszerinti adatainak közreadását, még akkor is, ha tudjuk, hogy adatsorai koránt sem teljesek, viszont az összeírásban fellelhető névanyag hiteles névsor az itt lakó iparosokról. A céhláda beazonosításra várva a Savaria Múzeum Helytörténeti Osztályon, az egykor benne lévő iratok a Vas Megyei Levéltárban találhatók. 14