Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. egységesen 12 Ft-tal a takácsok és a kovácsok követik őket. A bognárok 8-10 Ft-ot, szűcsök 8 Ft-ot, a szűrszabók pedig 6-8 Ft-ot fizetnek a város kasszájába. Kis létszámuknak megfelelően a gombkötő és szíjgyártó céh csak 5 Ft-ot fizet. Amennyiben viszont nem a szervezet, hanem a benne lévő kézműves szemszögéből vizsgáljuk meg az adó kivetését, más eredményt kapunk. Ha a létszámot elosztjuk az adó summájával, akkor azt tapasztaljuk, hogy a céhen kívüliek által fejenként lerótt adó sokkal nagyobb, mint a céhtagoké, de a céhek közötti sorrend is megváltozik. Relatíve a legtöbb helyi adót az asztalosok fizetik, fejenként 3 Ft-ot, utánuk a szűrszabó céh tagjai következnek 2 Ft-tal, majd a lakatos-üveges céh tagjai lépdelnek 1 Ft 30 xr-al. A negyedik helyen a vargák állnak hajszállal lemaradva 1 Ft 13 xr-al, az ötödik hely a szűcsöké 1 Ft 14 xr-al, majd az 1 Ft alatt fizetők közül a gombkötők fejenként 50 xr-t, a szíjgyártó-nyerges céh tagjai is ugyanannyit, a kovácsok 48 xr-t, a takács céh tagjai 42 xr-t, a szabó céh tagjai a német és magyar szabókat egybeszámlálván 41 xr-t fizetnek. A sorrendben 11. helyen a bognárok állnak 37 xr-al, míg a két sereghajtó céh a pintérek és esztergályosok 33 xr-al, a csizmadiák 29 xr-nyi fejenkénti befizetéssel. A felsoroltakhoz képest kifejezetten magasnak számít a körmendi céhekbe nem tartozó kontár * mesterek adója. Néhány példát tudunk felhozni 1827-ból, mikor a céhek adókivetése mellett a magánosok adóját is feltüntették. A festő 3 Ft-ot, a kalapos 3 Ft-ot, a tímár 4 Ft-ot, egy kőműves 5 Ft 26 xr-t, egy cserepes 4 Ft 48 xr-t, a bádogos 4 Ft 20 xr-t, a szitás 3 Ft-ot, a köteles 3 Ft-ot, az üveges 4 Ftot, a fésűs 3 Ft-ot fizet. Céhbeállásra való utasítással egy alkalommal találkoztunk mindössze, de ez az ügy a vármegyei joghatóságot is megjárta. A Vas Megyei Levéltár Megyei Közgyűlési Jegyzőkönyvének 1823. évben ez áll: "Költ aug-12-én A 20789 szám alatt, melyben a vármegyének e folyó esztendei Június 16-a 785. szám alatt költ fel írására az válaszoltatik, hogy Gabler nevű Körmenden lakozó Kéménytisztító Legény az Inasok és Legények tartásaiul, úgy az Egyező Levéléiben fel nem jegyzett kémények tisztításaiul továbbra is eltiltassék, egyszersmind pedig a Czéhbe való be állása köteleztessék. A kontárkodás konkrét megnevezésével azonban csak a takács céh 1762-ben kelt articulusának 8. pontjában találkozhatunk: Czéhbéli Takács Mester Embereknek kárával nyílván, vagy alattomban árulni, s eladni, avagyis takács mesterséget űzni és pénzért dolgozni ne merészeljenek és semmiképpen ne kontárkodjanak" 123