Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. A CÉHEK HIERARCHIÁJA, A KÉZMŰVESEK VALLÁSI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA A körmendi céhek és a helyi kézművesség hierarchiája Egy regionális, vagy helyi szervezet társadalomban betöltött szerepét elég nehéz megítélni. Minden bizonnyal jelentős szerepe lehet a céhek megítélésében annak, hogy a szervezet milyen múltra tekint vissza. Ilyen szempontból megvizsgálva a körmendi céheket megállapíthatjuk, hogy az idők során egyedül, vagy másokkal társulva privilégiumot szerzett céhek közül az 1614-ben megalakult első vegyes céhszervezet: a kovácsok, lakatgyártók, csiszárok, szíjgyártók, szűcsök céhe vihetne el a pálmát. Rögtön sorrendben követné őket a vargák* (1616), a molnárok* (1683), váltóműves szabók* (1658), csizmadiák* (1661), fazekasok (1669), gombkötők* (1678) és a takácsok* (1683) céhe, hogy csak a 17. századiakat említsem. E szempontot továbbra is figyelembe véve a második vonalba tartoznának a mészárosok (1724), kovácsok-bognárok* (1725), csapók (1730), asztalosok* (1732) kovácsok-bognárok-esztergályosokszitaszövők (1737), esztergályosok* (1748), pintérek (1748), szűrszabók (1768), lakatosok* (1869), szíjgyártók-nyereggyártók (1788), ácsok-kőművesek-cserepesek* (1790) céhe.

221 A 19. századra pedig már alig akad új céh alapításra vállalkozó. Pontosan nem is ismerjük a céhprivilégium kiadásának pontos időpontját, csupán egy megyei szintű összeírásból kapunk róla hírt. Feltétlenül meg kell említenünk a szabók különválását magyar és német szabó céhre (1817), az önállósult bognár (1817) céhét, végezetül az asztalosok és üvegesek önálló társulását (1817). Létezik azonban egy másfajta rangsor is, a céhek taglétszámát tekintve is kialakulhat egy rangsorolás. Ha így vesszük számba a körmendi céheket az 1817. évi összeírás, illetve időmetszeteinkben szereplő kézművesek számarányát figyelembe véve, akkor az alábbi sorrend alakul ki: a legnagyobb helyi céh a lábbeli készítőké. A *-gal megjelölt céhek fennmaradt tárgyainak és dokumentumainak többsége a körmendi múzeum Nemzedékek öröksége című, 1994-ben felújított állandó kiállításán láthatók. Egy vitrinnyit e kötet fejezetelválasztó lapján, illetve egyenként a XXXI-LVI. képtáblákon tematikus szerkesztésben is tanulmányozhatók. 121