Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN vadászt, serfőzőt, kertészt, dohánykertészt, a révészt és az uradalmi halászt, noha a vizsgált korszakban egy-egy mindegyikből akadt. A fenti problémákat összegezve megállapíthatjuk, hogy a leggondosabban kijegyzett anyakönyvi adatokban is 5-10 %-nyi hibalehetőséggel számolni kell, de a fennmaradó 90-95 %-kal szinte minden korabeli forrás „megszólítható". Az anyakönyvi hiányosságokra csupán egy érdekes példával szolgálunk. A r. katolikus halotti anyakönyvben ezt olvashatjuk 1836. január 20-án. (Elhunyt) Franciscus Lencz 66 (éves) г. с provisus, cívis, de nem említik, hogy Lencz Ferenc gombkötő mester volt, akiről egyéb forrásokból azt is tudjuk, hogy 1828-ban, 1830-ban is városbíró, a mezőváros polgárainak első embere. Néhány esetben különös gonddal kell megvizsgálni az anyakönyvi bejegyzéseket, hogy tisztázni tudjuk, hogy hol is házasodott meg az ifjú pár, s a menyegző után hol volt lakhelyük. Ez utóbbira néhány szép ékes magyarsággal írt evangélikus és református példa hozható. „1807. április 13. Kruczler Pál,[ágostai hitvallású] ifjú legény szűcs mester kőszegi legény született Győr városban néhai Kruczler Mihál Mészárostól és Fel: Czigler Susatul. Capulaltatott Pausz Mária asszonnyal, néhai Simon István körmendi Szabó mesternek itt hagyott özvegyével. [Tanuként] Jelen lévén Lejthner Sámuel körmendi kőmíves mester és Unger György kőszegi polgár és gombkötőd „1810. már с 1. Körmenden lakozó Krauthoffe r Mihál ifjú legény Tisler mester capulaltatott Rohonczon Donner János pintér mesternek hajadon leányával Donner Elisabethaval. Ugyan onnan tiszt. Schvarcz Predi. Ur által. [Tanúként] Jelen lévén Leithner Sámuel körmendi kőmíves mester és Hos János Rohonczi lakos " 1857. június 29. Tamedli János magyar szabó Egyházashollós, Lakhely Körmend 46. [Hajas utca] helvét hitvallású, 35 éves nőtlen, szülei: Tamedli János és Gazdag Katalin, Menyasszony: Benedek Erzsébet, csizmadia lánya, Körmend, helvét hitvallású, 25 éves hajadon. Szülei: Benedek János és Gróf Erzsébet. Tanúk: Gróf János csizmadia és Timár György földnűves. Háromszori kihirdetés után a móring 100 pengő forint viszonylagosan. " A részletesen leírt anyakönyvi ismeretek nélkül nem tudtuk volna megfejteni a körmendi régi városháza padlása kéménye mellett felejtett iratcsomóban 1968-ban megtalált, vörös viaszpecsétekkel hitelesített végrendelet tevők valódi kilétét. Az egyik testamentumot 1829. május hó 5-én keltezték, melyet Kedli Ferenc városi esküdt 102