Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. 1 81 vagy családjával együtt néhány év itt tartózkodás után elköltözik egy jobb megélhetés reményében, amire ugyan nem az anyakönyvek adják meg a választ, de példákat is találhatunk 182 , vagy lakhelyétől 1 8Я távol éri a halál, esetleg egyszerűen elfelejtik néhányuk más létre szenderülését a havonta összegyűjtött kis cédulákról az anyakönyvekbe átmásolni, mert az tudvalevő, hogy a matrikulák I 84 vezetése nem mindig történik meg az éppen aktuális esemény után. Sok a hibalehetőség a gyermekszületések és gyermekhalálok nyilvántartásában, ha a pap nem következetes. Ha csak egy-két esetben nincs a szülő neve mellé mestersége feltüntetve, soha sem tudjuk meg igazán az elágazó életutak miatt, hogy hány gyermek is élte meg valójában a felnőtt kort, s közülük hánynak volt nyughelye néhány nap, hónap, vagy év után a helyi temetőben. Sokszor csak utólag, a cédulák rendezése után, az azonos keresztnévvel egymás után születendő gyermekeknél észleljük, hogy emléknév adással van dolgunk. Sajnos e gyakori pontatlanságok miatt csak az élve maradt gyermeket vehetjük számba, így részletes családszerkezetre vonatkozó statisztikát nem tudunk készíteni. Sok esetben olvasási nehézség miatt bizonytalan egy-egy kézműves nevének megfejtése, mely olykor elhallásokból eredően az anyakönyvezésben eltérő családneveket is eredményezhet. Gondot jelent az is, ha „hétköznapi" Tóth, Horváth, Varga, stb. családnevekből sok van, s közöttük mesterséget űző is akad. Az pedig a kijegyzéskor elkövetett hibának számít, hogy nem tekintettük a kézművesek körébe tartozónak az orvost, gyógyszerészt, Erre utal az a megfigyelés, hogy az 1828-ban mesterként nyilvántartott, az anyakönyvekben nem szereplő, azaz feltehetően fiatal kézművesek 10%-a sem korábban, sem később nem kerül vissza látókörünkbe. A családosak közül pedig többen vannak, akik egymást követő időszakban (1826, 1834) tűzkárt szenvedtek, talán földönfutókká is lettek. E probléma megvizsgálása a kutatási lehetőségek kiszélesítésével egy tanulmányt megérdemelne. 182 Neuszinger Conrad német vargáról tudjuk, hogy miután öccsének halála után özvegyét Szampt Katalint elveszi feleségül, egy ideig Körmenden élnek, de a német varga mester halálának időpontjában 1864-ben már Németszecsődön laknak. 183 A trencséni Gabricsek Mátyás „üvegáruló"-t 1867-ben itt temették el, vajon őt szülővárosának kutatói a helyi anyakönyvön kívül hol kereshetik? 184 Nem zárható ki, hogy az életkori adatok bemondás alapján kerülnek beírásra. Sokszor akár tíz esztendővel sem egyezik a kiszámított életkor. A pap a halott születési dátuma tekintetében megelégszik a családtagok által bemondott évszámmal. Ez sok esetben becsléssel történik. Feltételezzük, hogy az adatok bejegyzése utólagosan, egy-egy hónap vagy akár nagyobb egység beírásával történt. 185 Dicsák-Bicsák, Raposa-Laposa, Plustr-Pusits-Prucesz-Pruszec Mátyás szabó fl839. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom