Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK töRTÉNETE hogy a faj hazai állománya drasztikusan lecsökkent az utóbbi évtizedben. A helyzeten a templomtornyokban, megfelelő tájolással elhelyezett költőládák kihelyezésével lehet segíteni (GYURÁCZ et al, 1997). 1995-ben a Magyar Denevérkutatók Baráti Körének és az MME Zalai Helyi Csoportjának szervezésében Őrségi Denevérkutató Vándortábort szerveztek. Az őrségi templomok átvizsgálása során fokozott figyelmet fordítottak a gyöngybagoly jelenlétére is. Sajnálatos, hogy a potenciális búvóhelyek egyikén sem találtak gyöngybaglyot és előző évi lelőhelyéről (Kerkáskápolna) is eltűnt (FEHÉR, 1996). A halászsas (Pandion haliaetus) hazm előfordulásait összegezte BERETZK PÉTER és KÉVE ANDRÁS (BERETZK és KÉVE, 1973). A faj első Nyugat-magyarországi említése RUDOLF ZIMMERMANN-ÍÓI ered (ZIMMERMANN, 1943), aki maga ugyan nem látta a fajt a Fertőn, de hivatkozik JUKOVITS dátum nélküli adatára. További adatait közlik az alábbi szerzők, a Hegyhátról MOLNÁR LAJOS (CSABA JÓZSEF közlése), Csákánydoroszló mellett a Rábáról CSABA JÓZSEF (1964a), Kőszeg mellől a Gyöngyösről CHERNÉL ISTVÁN (idézi TSCHUSI és DALLA-TORRE, 1888) és BECHTOLD ISTVÁN, valamint több adat ismert a Hanságból és a Fertőről (BAUER et al, 1955). A Fertő fölött és Sopron mellett újabban is megfigyelték (HADARICS, 1998c). Az ornitológiában az utóbbi évtizedekben új kutatási irányzat jelent meg, a városokban élő madárfauna vizsgálata. A városokban számos olyáh élettér alakult ki, amelyek korábban nem léteztek, így érthető, hogy korábban miért nem történtek ilyen jellegű kutatások. Szombathely madárfaunájának vizsgálatát 1990-től GYURÁCZ JÓZSEF, PIRI ZSOLT és SZÉLES IMRE végezte, eredményeiket 1993-ban publikálták (GYURÁCZ et al, 1993). A város területén 65 madárfaj jelenlétét észlelték, ebből 43 költött a városban. A város relatív fajgazdagsági indexe hasonló az eddig feltérképezett más vidéki városokéhoz. A legnagyobb fajszám, fajgazdagság a Kámoni Arborétumot jellemezte. A Kámoni Arborétum madárvilágáról korábban is készült egy tanulmány (JÓZSA, 1990). Az Alpokalján zajló mozgalmas madártani élet bizonyítéka, hogy 1982. március 27-28-án Sopronban tartották a Magyar Madártani Egyesület I. Tudományos Ülését,

355 a harmadikat pedig 1991. március 1-3. között Szombathelyen.

356 Magyarország madárfajait felsoroló első jegyzéket JOSEPH SCHÖNBAUER publikálta,

357 amelyet GEORG ANDREAS KORNHUBER,

358 MADARÁSZ GYULA,

359 majd KÁRPÁTI L. & HARASZTHY L. (1982): A Magyar Madártani Egyesület I. Tudományos Ülése. —Madártani Tájékoztató, (1982. október-december): 201-203. , 356 GYURÁCZ J.

: (1992): A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület III. Tudományos Ülése, Szombathely,. 1991. —Madártani Tájékoztató, (1992. január-június), 1: 33-34.; GYURÁCZ, J. (1992): 3

d Scientific Meeting of the Hungarian Ornithological and Nature Conservation Society. — Omis hung., 2(1): 33. 210