Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

. AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE ségeken belül a faji összetétel jelentősen átalakul, de a közösség átlagos fajszáma és az egyedi eloszlása alig változik (GYURÁCZ és BÁNHIDI, 1995). A Csörnöc-mente élővilágának megismerése céljából évente természetvédelmi kutatótáborokat rendeznek, amelyek nagyban hozzájárulnak faunisztikai, florisztikai ismereteink bővüléséhez (GYURÁCZ, 1997a). ILLÉS PÉTER egy Körmend melletti szántóföld mintegy 200-300 m

2 területű lefolyástalan részén táplálkozó madárfajokat ismertette (ILLÉS, 1982). GYURÁCZ JÓZSEF a körmendi Dobogó-erdőben 1992-ben 25 faj, 1993-ban 27 faj, 1994-ben pedig 22 faj esetében vizsgálta az egyedszám változását. Az eredmények alapján - bár a vizsgálati időszak rövidsége miatt azok nem általános érvényűek - a legtöbb madárfaj állománya egy átlagérték körül ingadozott (GYURÁCZ, 1995a, 1995b). A Nemesládony melletti Haraszti-erdő odúlakó madárfajait MESTERHÁZY ATTILA vizsgálta. Az erdő idős állományában 30 odút helyeztek ki, amelyek legnagyobb részében költöttek is madarak (MESTERHÁZY, 1997). A Ság hegyi Tájvédelmi Körzet területén fészkelő házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) állomány gyűrűzését és fészekfelmérését 1993-ban végezték el. A területen a kutatók 32 lakott és 34 előző évi, vagy régebbi fészket találtak. A kirabolt fészkek nagy száma, a területen túlságosan is elszaporodott nyest (Martes foiná) számlájára írható (GÓCZÁN és MIHÓK, 1994). Említést érdemelnek a hetvenes évektől kezdődő szinkron madárszámlálások a Rábán, a szombathelyi Csónakázó-tavon, a Perint mentén, a csepregi Repce szakaszon és a gyöngyöshermáni kavicsbánya-tavon, illetve az énekesmadarak monitoring típusú állományfelmérésének az Alpokaljáról származó adatai (KELEMEN, 1988; WALICZKY, 1992; BÖHM, 1995; VARGA, 1999). Sajnálatos tény, hogy az utóbbi években számos madárfaj költőállománya csökkenő tendenciát mutat Európában. Vas megyében a fehér gólya (Ciconia ciconia) és a gyurgyalag (Merops apiaster) kivételével még a leggyakoribb fajok populációinak nagyságáról sem rendelkeztünk adatokkal. Fájó ugyanakkor olyan megjegyzésekkel találkozni, hogy például a gyöngybagoly (Tyto alba) 1985. évi országos állományfelméréséhez Vas megyéből nem érkezett adat,

347 avagy a fehér gólya (Ciconia ciconia) 1992. évi felmérési összesítésében sem szerepelnek vasi adatok.

348 Vas megye madárfaunájának állatföldrajzi alapvetését GYURÁCZ JÓZSEF készítette el (GYURÁCZ, 1991). A megye 1991-ben 266 fajból álló avifaunájában a 347 KALOTÁS ZS. (1987): A gyöngybagoly (Tyto alba) 1985. évi országos állomány felniérésének eredményei. —Madártani Tájékoztató, (1987. január-június), 1-2: 7-11., 348 JAKAB B. (1993): Az 1992. évi fehérgólya (Ciconia ciconia) adatok értéklése regionális felmérések alapján. —Madártani Tájékoztató, (1993. július-december), 2: 5-7. 196