Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE 1991). A gyöngyöshermáni kavicsbánya-tavon és közvetlen környékén eddig összesen 164 madárfajt észlelt. Az egy napon megfigyelt legmagasabb fajszám 57 volt. Jól érzékelhető összefüggés volt tapasztalható az időjárási körülmények alakulása, a zsákmányállatok gyakorisága és az előforduló madarak faj- és egyedszáma között (VARGA, 1999). VARGA LÁSZLÓ és KIRÁLY RÓBERT is rendszeres tudósításokat küldött a ,Madártani Tájékoztató" számára Vas megye orniszáról. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet területén, 1980-81 telén 68 fajt figyeltek meg, amelyből említésre méltó a kékes rétihéja (Circus cyaneus), a vízirigó (Cinclus cinclus), tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) előfordulása (VARGA és KIRÁLY, 1981b). A megfigyeléseket 1981-82 telén VARGA LÁSZLÓ folytatta. Eddigi vizsgálatai során 109 madárfajjal találkozott, amelyből 78 költőfaj volt. A legjelentősebb eredmény a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) észlelése volt, mivel CHERNÉL ISTVÁN óta a területen senki sem figyelte meg (VARGA, 1982b). 1985. október 26-án, Velem felett mind a hat, Magyarországon fészkelő cinkefajt sikerült egy csapatban megfigyelnie. A csapat összetétele a következő volt: 8 példány széncinege (Parus major), 3 példány kék cinege (Parus caeruleus), 5 példány fenyvescinege (Parus ater), 2 példány barátcinege (Parus palustris), két példány búbos cinege (Parus eristatus) és egy példány kormosfejű cinege (Parus montanus), illetve hat példány őszapó (Aegithalos caudatus), egy példány hegyi fakusz (Certhia familiáris) és egy példány csuszka (Sitta europaea) (VARGA, 1986a). A búbos cinege Vas megyei fészkeléséről részletes beszámoló is készült (VARGA, Í987b). KIRÁLY RÓBERT az 1986-ban, Vas megye területén megfigyelt költési eredményeket összegezte (KIRÁLY, 1986). BÁNHIDI PÉTER a tömördi gyűrűzőtáborokban, amelyeket 1984-től rendeztek meg, fiatalok százainak adta át a madárvilág szeretetét és ismeretét (BÁNHIDI, 1986, 1988). Az 1985 augusztusában rendezett táborban repült a hálóba és kapott gyűrűt két példány nagy fülemüle (Luscinia luscinia), amely fajnak Vas megyéből eddig egyetlen, körmendi adata volt ismert (BÁNHIDI et al., 1985). Az 1996. április 26-tól május 5-ig megrendezett Tömördi Természetvédelmi Tábor célja a tömördi Nagy-tó környékének természetvédelmi helyreállító munkája volt. Ezzel párhuzamosan a résztvevők a tavaszi vonuló madarakat is megfigyelték. Tíz nap alatt 28 faj 240 példányát jelölték meg. Előkerült a hálóból a tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus), a réti tücsökmadár (Locustella naevia) és a rozsdás csuk (Saxicola rubetrá) is (BÁNHIDI, 1996b). 1997-ben két tábort rendeztek. A tíz napos gyűrűzőtáborban 36 madárfaj 258 egyedét jelölték meg a tábor résztvevői. Legérdekesebb adat a pajzsoscankó (Philomachus pugnax) hálóba kerülése volt, amely addig ismeretlen volt a területről. Az őszi, október 19-26 között rendezett tábor fő feladata a rigó- és pintyfélék jelölése volt. Nyolc nap alatt 29 faj 438 egyedét gyűrűzték meg. Az őszi tábor ideje alatt épült fel a Tömördi Madárvárta (BÁNHIDI, 1997). Az Egyesület a Pro Vértes Közalapítvány segítségével 1997-ben megvásárolta a Nagy-tavat és környékét (BÁNHIDI és GYURÁCZ, 1997), így az egykori CHERNEL-birtok újra szakavatott, természetvédő-madarászok kezelésébe került. 194