Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE BECHTOLD ISTVÁN Kőszeg környéke és a Kőszegi-hegység madárvilágát kutatta. Madártani, meteorológiai megfigyeléseit vaskos naplókba jegyezte le, csak legjelentősebb adatait publikálta. (Naplóit a kőszegi Városi Múzeumban őrzik.) Először mutatta ki a területről a háromujjú harkály, vagy ahogyan nevezte, a hőcsik (Picoides tridactylus) (BECHTOLD, 1975a, 1975d)

345 és az uhu (Bubo bubo) előfordulását (BECHTOLD, 1987), felfedezte a fekete gólya (Cicoma nigra) kőszegi fészkelését (BECHTOLD, 1970a), megfigyelte a köröző szirti sast (Aquila chrysaetos) a Kőszegi-hegység felett (ANONYM, 1979b). Emellett egyéb kérdésekről is cikkezett (BECHTOLD, 1967, 1970b, 1975b, 1975c, 1981, 1991). A Kőszegi Tájvédelmi Körzet élővilágának első összegzését ő készítette el (BECHTOLD, 1982). BECHTOLD ISTVÁN elnökletével alakult meg 1974-ben a ,Jvíagyar Madártani Egyesület Chernél István Kőszegi Csoportja", amely a későbbiek folyamán a ,JMME Chernél István Vas megyei Csoportja" nevet vette fel. Napjainkban a csoport tagjai kutatják intenzíven Vas megye madárvilágát. Az MME irányításával és támogatásával folytak és folynak a ponttérképező, állományfelmérő kutatások, a szinkron megfigyelések, a természetvédelmi és madárgyűrűző táborok, valamint a gyakorlati madárvédelmi munkák is. Az egyesület 1986 és 1988 között jelentette meg a „Vasi Madártani Értesítő" Л, majd 1996-ban indította útjára a „Cinege - Vasi Madártani Tájékoztató" című kiadványát, amely a területen dolgozó tagok munkáját, elért eredményeiket mutatja be (MARTON, 1990; GYURÁCZ et al., 1999). Az egyesület életében fontos szerepet tölt be a gyermekek és az iskoláskorú fiatalok szemléletének formálása.

346 A csoport tagjai közül BARBÁCSY ZOLTÁN intenziven kutatja Vas megye, elsősorban az Őrség és a Rába-völgy madárvilágát. Az Őrségből számos ritka faj, így a tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus), a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula), valamint a fekete gólya (Ciconia nigra) jelenlétét és fészkelését mutatta ki (BARBÁCSY, 1966, 1975, 1976, 1977a, 1978a, 1978b, 1981a, 1981b, 1981c, 1986, 1987a). Ugyancsak ő bizonyította a kis lile (Charadrius dubius) és a billegetőcankó (Tringa hypoleucos) Rábán történő fészkelését (BARBÁCSY, 1977b). A Rába-völgy madárvilágáról szerzett ismereteinket összefoglaló tanulmányban publikálta (BARBÁCSY, 1999). A Rába-völgy általa vizsgált részén ezidáig 228 madárfajt észleltek, ezek közül 117 a fészkelők száma. BARBÁCSY ZOLTÁN 196 fajt figyelt meg. VARGA LÁSZLÓ ornitológiai megfigyelései jelentős faunisztikai adatokkal gazdagították ismereteinket (VARGA, 1981a, 1981b, 1982a, 1999). Kimutatta a küszvágó csér (Sterna hirundo) fészkelését a gyöngyöshermáni (Szombathely) kavicsbánya-tavon, illetve adatokkal szolgált a kormosfejű cinege (Parus montanus) és a tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus), a fekete harkály (Dryocopus martius) előfordulásával, költésével kapcsolatban (ANONYM, 1980b; VARGA, 1981a, 1982c, 345 Ennek ellenére a háromujjú harkály (Picoides tridactylus) hazai előfordulása nem bizonyított, így nem is szerepel hazánk madarainak névsorában (HARASZTHY, 1998; MAGYAR et al, 1998). 346 LÖRiNCZ Cs. & PÁLMAI A. (1997): Madarász Suli/Ovi. —Madártávlat, 6: 3 (Melléklet). 193