Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE 1994-ben Fertőrákos mellett függőcinege {Remiz pendulinus) jelölő tábort rendeztek. Az igen rossz időjárás ellenére a tábor időtartama alatt 9 faj 411 egyedét fogták be és gyűrűzték meg a résztvevők (MOGYORÓSI, 1995b). A hansági gyűrűző táborok, amelyek az „Akció Hungária" nevet viselték, a hazai madárvonuláskutatás új fejezetét nyitották meg. A résztvevők a hagyományos, egyéni gyurűzés folyamatos formáját egészítették ki a madarak biometriai adatainak gyűjtésével (SZENTENDREY, 1980). Az alábbiakban az egyes madárfajok fertői, hansági előfordulásával, fészkelésével kapcsolatos adatokat közöljük, lehetőség szerint a fajok rendszertani besorolásának megfelelően. Az északi búvár {Gavia stellatá) példányait látták Mekszikópusztán (1975. november 14.) (ANONYM, 1981), illetve a Fertőn, a Rákosi-öbölben (HADARICS, 1998a). A sarki búvárt {Gavia arcticá) a fertőújlaki Borsodi-dűlő elárasztásán figyelték meg 1999. május 15-én (HADARICS, 1999f). A vöcsökalkatúak közül a vörösnyakú vöcsök {Podiceps griseigena) fertőújlaki (HADARICS, 1998a, 1999Í), fertői (Herlakni-tó) (ANONYM, 1981), (Homokiöböl) (HADARICS, 1997d), valamint balfi, és fertőrákosi (HADARICS, 1998d) előfordulása érdemel említést. A füles vöcsök {Podiceps auritus) Fertőrákos (HADARICS, 1998a; MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 1998b) mellől ismert. A búbos vöcsök {Podiceps eristatus) fertői adatait BREUER GYÖRGY publikálta (BREUER, 1928e). Az üstökösgém {Ardeola ralloides) a Fertőn egykoron nagyon ritka fészkelő volt (STERBETZ, 1961). Fertőújlak közelében, az élőhelyrekonstrukciós terület mellett (Borsodi-dűlő), 1998. május 30-án figyelték meg a pásztorgém {Bubulcus ibis ibis) egy példányát, amely a faj tizenkettedik, ismert hazai előfordulása (HADARICS, 1999a). A Fertőről két, korábban nem hitelesített megfigyelési adata is van a fajnak (KÁRPÁTI, 1983b). A vörös gém {Ardea purpurea) fészkelésmódját a Fertőn MADARÁSZ GYULA ismertette (MADARÁSZ, 1892). 1978-ban, egy évtized óta először alakult ki gémtelep a Fertőn. Egy szigeten figyelték meg a vörös gémekből {Ardea purpurea) és kanalasgémekből {Platalea leucoródiá) álló kolóniát, melynek költése is sikeres volt. A nádégetések nyomán nagyszámú dankasirály {Larus ridibundus) kolónia is létrejött. A hajdani gémtelepekről több megemlékezés is olvasható (SEITZ, 1934a, 1934b, 1935a, 1937). Napjainkban a kanalasgém nem fészkel a Fertő hazai oldalán. Az esetenként 40-50 példányból álló csapatok a tó osztrák oldaláról járnak át táplálkozni (HADARICS, 1998c). 1968-ban a Fertőn, a Herceg-bokor északi szigetnyúlványán lévő kanalasgém telepről BOGNÁR DEZSŐ készített filmet, amely dokumentatív értékű a faj akkori tömeges fészkeléséről. Nagy kócsagról {Egretta alba), erről a nemes madárról számos adatközlő írás született, amelyek fertői előfordulásáról, fészkelésérői tudósítottak (CHERNÉL, 1919d; LUTTER, 1922; WARGA, 1922c; SCHENK, 1922b, 1924b, 1930g, 1934d; 171