Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
AZ ÁLL ATTANÏKUTATÁSOK TÖRTÉNETE KIRÁLY, 1924; SCHERMANN, 1924; SZEMERE, 1924a, 1924b; FOURNES, 1926, BREUER, 1929; ÚJHELYI, 1933; LEIDENFROST, 1936; SZIJJ, 1956; GYŐRY és GÁRDONYI, 1957; SMUK, 1957b). WARGA KÁLMÁN a nagycenki kócsagtelepről is megemlékezett (WARGA, 1922b). A nagy kócsag jelenleg nem fészkel a Fertő hazai oldalán, az osztrák oldalon azonban több száz pár is költ, amelyek a Fertő magyar oldalára is átjárnak táplálkozni. 1998 nyarán esetenként száz példányát is látták (HADARICS, 1998c, 1998d). A faj a hetvenes évektől fokozatosan terjedt szét a Dunántúlra és az Alföldre (KÁRPÁTI et al, 1986). Az énekes hattyú (Cygnus cygnus) a XVIII. század közepéig több helyütt is fészkelt hazánkban. Miután, mint költőfaj eltűnt, egyesével, ill. kisebb csapatokban továbbra is jelentkezett, de egyre ritkább lett (SCHENK, 192 Id). A Fertőről LEITNËR JAKAB (LEIÎNER, 1940), a Hanságból KIRÁLY IVÁN (KIRÁLY, 1955b) jelezte előfordulását. : ' hV '-'' '• ••' '•••••: A Fertőn telelő lilikekről közölt mennyiségi adatokat STERBETZ ISTVÁN és VERTSE ALBERT (STERBETZ, 1967; VERTSE, 1967). A nyári lúd (Anser anser) korábban tömegesen fészkelő volt a Fertőn (VASVÁRI, 1932b; STERBETZ, 1966, 1957), majd a költő párok száma lecsökkent. Napjainkban újra gyarapodik a költőállomány, a Fertő hazai oldalán mintegy 150 pár fészkel. Őszi gyülekezésekor több ezres állományai sem ritkák. A Fertőn 1990. novemberében 11 ezer példány, 1994. októberében 14 ezer példány sereglett össze (HARASZTHY, 1998). A Fertőn valószínűleg északról érkezett csapatok át is telelnek. Nyáron a fiókák gyalogszerrel, majd repülve kóborolnak (TRIEBL, 1983). A kanadai lúd {Branta canadensis) egyetlen példányát Mekszíkópusztán 1990. október 22-én figyelték meg (ANONYM, 1991; HADARICS, 1991), majd 1991. május 8-án a Soproni-hegységben (Fehér-úti tó) is láttak egy példányt (MOGYORÓSI, 1991). A Faunisztikài Hitelesítő Bizottság a bizonyítás elégtélen volta miatt azonban a fajt nem vette fel a hazai névjegyzékbe. Az 1997. február 7. és április 2. között, Fertőújlak térségében megfigyelt példányt a Nomenclator Bizottság elfogadta, így ez lett az első hitelesített adata a fajnak Magyarországon (HADARICS és NEUWIRTH, 1998; MNE NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 1998b). Feltehetően a mekszikópusztai mesterséges szigeteknek köszönhető, hogy egy fiatal vörös ásólúd {Tadorna ferruginea) példány több mint hat hétig kitartott a területen. Először nyári ludak társaságában az élőhelyrekonstrukció elárasztásain táplálkozott, majd vetési lúd {Anser fabalis) csapatokkal kihúzódott a közeli mezőgazdasági területekre legelni (PELLINGER, 1991b). A bütykös ásólúd {Tadorna tadorna) a század első éveiben még ritka madárnak számított hazánkban, majd észlelési adatai az elmúlt 15 évben ugrásszerűen megnőttek. A Rábán, Rábapaty és Nick mellett BARBÁCSY ZOLTÁN figyelte meg egy-egy példányát (ANONYM, 1979b). 1995-ben a Kabai Cukorgyár ülepítőtaván három példánya átnyaralt, míg 1996. júniusában a Petőházi Cukorgyár ülepítőtaván költöttek is. Július végén az egész család átköltözött a fertőújlaki élőhelyrekonstrukció területére, ahol július 28. és augusztus 2. között a Pap-réten lehetett 172
