Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ЗЭД! ÁLLAtTANí KUTATÁSOK TÖRfÉNETE Az ötvenes évek közepén az Erdőmérnöki Főiskola (ma Nyugat-Magyarországi Egyetem) Erdővédelemtan Tanszékén HÁRACSI LAJOS professzor támogatásával indult újra az ornitológiai tevékenység. GYŐRY JENŐ, ZADOR OSZKÁR, GÁRDONYI GYULA erdőmérnök hallgatók kezdtek lelkes madártani kutatásokba. 1975. februárjában alakult meg a Magyar Madártani Egyesület Soproni Csoportja, amely a munka motorjává vált. Az állandóan változó, de mindig friss erőkkel megújuló tagságból azóta többen az ornitológia nemzetközileg is elismert kutatói lettek. A tagok sorából kiemelkedett KÁRPÁTI LÁSZLÓ, TRASER GYÖRGY és FARAGÓ SÁNDOR (lásd később) tevékenysége. TRASER GYÖRGY készítette az első diplomamunkát a Fertő madárvilágáról, amelyet további madártani publikációi is követtek (TRASER, 1974, 1977; lásd még UBRANKOVICS és VARGA, 1977). 1976-tól indultak el újra a Fertőn a „madárvárta építkezések". Az elkészült tornyoknak köszönhetően az észlelt madárfajok száma ugrásszerűen mégnőtt. Ekkor kapcsolódott be a magyarországi megfigyelésekbe RUDOLF TRIEBL apetloni (Mosonbánfalva) tanár, aki a későbbiekben igen szoros szálakkal kötődött hazánkhoz. A hetvenes évek vége a gyűrűző munka fellendülését is hozta. 1978. augusztus 8. és 16. között került megrendezésre az első fertői gyűrűző-tábor, Mekszikópusztán. Legérdekesebb adat egy magánállatkertből megszökött chilei flamingó (Phoenicopterus chilensis) megfigyelése volt (KÁRPÁTI, 1979a). Ekkor történt a törpekuvik (Glaucidium passerinum) észlelése is a Köves-árokban (UBRANKOVICS és VARGA, 1978), amelyről bizonyító diafelvétel is készült (VARGA LÁSZLÓ).

289 1988. augusztus 6-16. között rendeztek két-pentádos gyűrűzőtábort Fertőrákoson, JI. CSÖRGEY TlTUS Emléktábor, Fertő-tó, 1988" elnevezéssel. A tábor időtartama alatt 42 faj 714 példányát jelölték meg a résztvevők. Érdekesebb jelölt fajok: egy példány nagy fülemüle (Luscinia luscinia)és egy példány koforgató {Arenaria interpres) (HADARICS et al, 1989). A kőforgatót több alkalommal megfigyelték Fertőújlak mellett (HADARICS, 1997d, 1998c). A harmadik gyűrűzőtábor során, 1990-ben, hat pentádon keresztül végezték a jelölőmunkát a Soproni Helyi Csoport tagjai Fertőrákos közelében. A jelölt példányok fajszáma 47, egyedszáma 1867 volt. Érdekesség volt a karmazsinpirók (Carpodacus érythrinus) újabb hazai előfordulásának bizonyítékaként egy tojó befogása (MME SOPRONI HCs, 1991b). A következő táborra 1991. július 19. és augusztus 17. között került sor Fertőrákoson. A hat pentád ideje alatt 32 faj 930 példánya került jelölésre (MME SOPRONI HCs, 1992). 1992-ben a Fertő keleti partján, Mekszikópusztán rendeztek gyűrűzőtábort augusztus 1. és 30. között. A tábor végéig 46 faj 2247 példányát jelölték meg a résztvevők (MME SOPRONI CSOPORTJA, 1993). 28 A törpekuvikot (Glaucidium passerinum) 1991. február 20-án, a Farkas-árokban újra megfigyelték (ANONYM, 1991), de az adatot a Faunisztikai Hitelesítő Bizottság, a bizonyítás hiányos voltára való tekintettel nem fogadta el. 170