Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE ANTAL

286 tevékenységét, akik a Fertőt kutatták (SOLYMOSY, 1928a, 1928b, 1930, 1939b, 1939c, 1940, 1942, 1954, 1966, 1975; SMUK, 1955, 1957a, 1957b). TASCH PÁL a magaslatokat vizsgálta, s újólag megállapította a vörösfejű gébics (Lantus senator) fészkelését (TASCH, 1934a, 1934b). OTTOKOENIG 1939-ben megjelentetett tanulmányában festőién írta le a Fertő és a Hanság madárvilágát (KOENIG, 1939).

287 1940-ben RUDOLF ZIMMERMANN kapott megbízást, hogy három évnyi kutatómunka után írja meg a Fertő madárvilágát. Könyve több mint 260 madárfaj adatát, közöttük kétséges megfigyeléseket is tartalmaz (ZIMMERMANN, 1943). RUDOLF LUGITSCH további kiegészítésekkel gazdagította a Fertő madárfaunájáról szerzett ismereteinket (LUGITSCH, 1949). CSÖRGEY TITUSZ saját, megmaradt naplójegyzetei alapján kiegészítette ZIMMERMANN fertői munkáját (CSÖRGEY, 1951). A második világháború után a Fertő osztrák oldalát újra OTTO KOENIG írásából ismerhettük meg (KOENIG, 1947). A háború után a romokból kellett újra kezdeni a madarászást Sopronban is. A Fertő és a Soproni-hegység nagy része határsáv lett. A Hanság-csatorna torkolatánál álló „Herceg Esterházy Pál" Madárvárta leégett. BREUER GYÖRGY egzisztenciális gondok közepette betegeskedett, aktív madártani kutatást alig folytathatott. 1952ben Nagykanizsára költözött. Publikált eredményein kívül madártani megfigyeléseit gyorsírással rögzítette vaskos naplóiban, amelyek a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővédelemtani Tanszékére kerültek.

288 környékén. CsöRGEY-től tanulta meg a madárpreparálás fortélyait is. Első madártam tanulmányait a soproni Magyar Társaság pályázataira írta. Bölcsészetdoktori értekezésében (,,/í madárlép szövettani szerkezete, Budapest, 1933, 60 p.) 65 madárfaj lépének összehasonlító szövettani elemzését összegezte. Ebben a témában a későbbiek során nemzetközi folyóiratokban, kongresszusokon is számos cikke, előadása jelent meg („Histologie der Vogelmilz", VUt* Ornith. Congress, Oxford, 1934; „Beiträge zur Histologie der Milz der Spechte", Х1Г Congrès Internat. Zoologie, Lissabon, 1935; „Von der Nebenmilz der Vögel", IX

e Congrès Ornith. Internat., Rouen, 1938). A második világháború során elpusztult teljes gyűjteménye, tudományos feljegyzései: 800 példányból álló madárgyűjteménye, csonttani gyűjteménye, tojáskollekciója, igen nagy példány- és fajszámmal büszkélkedő rovargyűjteménye; megsemmisült teljes irattára, összes madártani feljegyzése, kéziratban levő, mintegy 600 oldalas magántanári disszertációja, 25 éven át folytatott madárgyűrűzési jegyzetei. Legnagyobb vesztesége azonban a kb. 20000 darabos, mikroszkópi metszetgyűjteménye volt. Élete második felében keveset publikált. 1975. február 26-án Sopronban halt meg. További részletek végett lásd: CSABA J. (1975): Solymosy László, 1909-1975..— Soproni Szemle, 29(4): 367-368. 286 SMUK ANTAL 1904. február 3-án született Bősárkány községben. Madártam munkássága mellett régészeti, emlőstani megfigyelései is említést érdemelnek. Puhatestűekkel is foglalkozott; a Fertőből először mutatott ki kagylófajokat. 1978. július 12-én hunyt el Nagylózson. További részletekért lásd: CSABA J. (1979): Smuk Antal (1904-1978). — Soproni Szemle, 33(2): 185-186. \v ; ,;,.;,< 287 A könyvet VARGA LAJOS (VARGA, 1939a) ismertette az Állattani Közleményekben. 288 MOGYORÓSI SÁNDOR a fellelhető naplókat az elmúlt években feldolgozta, anyaguk publikálása folyamatban van. 169