Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) TÖRZSE zengőlégy (Syrphidae) és 80 fürkészlégy (Tachinidae) fajt sorolt fel Sopron környékéről. (A pontos szám nomenklatúrái problémák miatt nem adható meg.) A dolgozat az igen precíz lelőhely adatok mellett néhány ökológiai tényezőt is közölt a légyfauna áttekintése során. Sajnos, FÁSZL ISTVÁN gyűjteményének sorsa - oly sok iskolai rovargyűjtemény szomorú sorsával együtt - a pusztulás volt. Már THALHAMMER JÁNOS sem tudta azt fellelni. Feltételezhető, hogy FÁSZL ISTVÁN teljes Diptera jegyzékét változtatás nélkül vette át THALHAMMER JÁNOS a Fauna Regni Hungáriáé Diptera fejezetének összeállításához (THALHAMMER, 1896). Ezt az enumerációt a PÁVEL JÁNOS által gyűjtött Diptera anyag Nyugat-magyarországi előfordulási adatai egészítik ki. A Soproni-hegység Diptera faunájának kutatása az Alpokalja Természeti Képé" kutatási program keretében 1978-ban indult újra. A rendszeres gyűjtéseket CSIBY MÁRIA és TÓTH SÁNDOR végezték. A kutatások első eredményei azt igazolták, hogy az Alpokalja dipterológiai szempontból hazánk egyik legérdekesebb tájegysége, hiszen á feldolgozás első stádiumában a Soproni-hegységből 92 zengőlégy (Syrphidae) faj került elő (TÓTH, 1981). A további gyűjtések eredményeként a gyűjtemény több mint 150 zengőlégy faj 5300 példányát tartalmazza. A Savaria Múzeumban őrzött gyűjteménytest az ország harmadik legnagyobb zengőlégy gyűjteménye! Akollekció több kuriózumot is tartalmaz, így az Eristalis alpinus nevű igen ritka fajt, vagy a Cheilosia latifacies több példányát (TÓTH, 1987b). A dipterológiai kutatások, hasonló képet mutatnak az Alpokalja más területein is, hiszen az Alpokalja Természeti Képe" kutatási program beindulásáig szinte csak szórványos gyűjtések folytak, vagy összefoglaló faunisztikai dolgozatokban jelentek meg adatok az Alpokalja Diptera faunájával kapcsolatban (Soós, 1938b, 1940d; SZILÁDY, 1941; ZILAHI-SEBESS, 1944; ARADI, 1956, 1959; MIHÁLYI, 1959; DRASKOVITS, 1966; MANNHEIMS, 1966, 1969; MARTINOVICH, 1969). AMBRUS BÉLA közölt adatokat az erdészetben, kertészetben károsító gubacsot okozó legyek életmódjáról (AMBRUS, 1965, 1973, 1979). A Magyarország területéről ismert rovaraknákat dolgozta fel SURÁNYI PÁL (SURÁNYI, 1942). Számos kétszárnyúfaj (és egyéb más rendekbe tartozó rovar) által készített aknatípust ismertetett Nyugat-Magyarországról. A Fertőről ANDRIKOVICS SÁNDOR közölt a tó hínárosaiban élő gyakoribb árvaszúnyog (Chironomidae) fajokat (ANDRIKOVICS, 1973). Az Állatrendszertani Intézet munkatársai által 1936-37-ben gyűjtött Diptera anyag egy részét (igazi legyek - Muscidae) ACZÉL MÁRTON dolgozta fel és publikálta egyéb dipterológiai adatok mellett (ACZÉL, 1940), míg a torpikkelynélküli legyeket (Acalyptratae) Soós ÁRPÁD határozta meg (Soós, 1941, 1943a, 1946). Magyarország gabonalegyeinek (Chloropidae) revíziója után a témából készült publikációban is találunk adatokat Kőszegről (Soós, 1943b). 149