Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) TÖRZSE Tegzesek (Trichoptera) rendje A területről ez első tegzeseket is említő publikáció KUNCZ ADOLF monográfiája, amelyben a szerző két tegzes fajt (Phryganea grandis, Limnephilus rhombicus) közölt Szombathelyről (KUNCZ, 1880). MocsÁRY SÁNDOR a Fauna Regni Hungariae-Ъап Szentgotthárdról két (Agrypina varia, Phryganea grandis), Kőszegről pedig egy újabb tegzes fajt (Grammotaulius nitidus) ismertetett (MocsÁRY, 1896b). VARGA LAJOS a halászhálókat rongáló tegzeslárvákat említette a Fertőből, közelebbi fajmegjelölés nélkül (VARGA, 1929C). Közel nyolc évtizedes szünet után ÚJHELYI SÁNDOR publikált újabb adatokat a terület, elsősorban az Őrség tegzesfaunájáról. Az országos fénycsapda hálózatok, három éven keresztül az Alpokalján gyűjtött tegzes-anyaga, MÉSZÁROS ZOLTÁN a Fertőn lámpával gyűjtött anyaga, AMBRUS ZOLTÁN kisebb soproni tegzes gyűjtése és az UHERKOVICH ÁKOS által Magyarszombatfán, Szalafőn és rövid ideig Szakonyfalun (1975-76) működtetett fénycsapda fogásai szolgáltattak a feldolgozás számára példányokat. ÚJHELYI SÁNDOR-nak két publikációja ismert, amelyek ugyan nem az Alpokalja tegzeseivel foglalkoznak, de a területre vonatkozó adatokat is tartalmaznak (ÚJHELYI, 1971, 1981b). Ezt követte a feldolgozás eredményeit ismertető közlemény, amelyben a területről 79 faj előfordulását ismertette; ebből öt faj a hazai faunára nézve új volt. A Limnephilus elegáns és a Platyphylax frauenfeldi Magyarszombatfa savanyú lápjáról került elő. A Rhyacophila hirticornis és a Rhyacophila laevis Velem környékén, az Alpokból hazánk területére áthúzódva fordult elő. A Chaetopteryx rugulosa szintén az Alpok jellegzetes faja. Ezeken kívül két faj második ismert előfordulási helyét az őrségi savanyú lápok jelentik (ÚJHELYI, 1981a, 1983). A Fertőről említette ANDRIKOVICS SÁNDOR (ANDRIKOVICS, 1973) a Cyrnus ßavidus előfordulását, majd a nyolcvanas években a Fertő magyar oldalának teljes tegzes faunája is feldolgozásra került (ANDRIKOVICS és ÚJHELYI, 1982). ÚJHELYI SÁNDOR által gyűjtött, a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött Trichoptera anyag lelőhelylistáját és fajjegyzékét NÓGRÁDI SÁRA publikálta (NÓGRÁDI, 1995). NÓGRÁDI SÁRA és UHERKOVICH ÁKOS éveken keresztül (1983-85) vizsgálták a Kőszegi-hegység tegzes faunáját. Fénycsapdázással, lámpázással és a rendkívül eredményes nappali hálózassál 88 faj, több mint 2000 példányát gyűjtötték be. Az eredmények a Kőszegi-hegység igen gazdag tegzes faunáját bizonyítják. Az anyagból három, Magyarország területére nézve új faj került elő (Hydropsyche siltalai, Plectrocnemia geniculata, Adicella balcanica). A korábban innen közölt Rhyacophila laevis és Philopotamus ludificatus újabb példányait is gyűjtötték. A felsorolt öt faj eddig csak a Kőszegi-hegységből ismert tagja a magyar faunának. 131