dr. Horváth Sándor: A forradalom polgári arca Vas megyében (Szombathely, 1999)

Bevezető - Csorba László. 1848 – Magyarok a népek tavaszán

14 1848 - Magyarok a népek tavaszán 1848 - Hungarians and the peoples' spring mennyiségben találtam fel, szétvertem és nagyrészt megsemmisítettem... Remélem, néhány nap alatt hatalmamba kerítem Debrecent, a pártütés fészkét..." Ám az öröm korainak bizonyult. 1849. március végén a mintegy ötvenezer fős magyar hadsereg melynek élén Görgey Artúr tábornok állt — támadásba lendült, és hamarosan megtisztította az ország területét a császári csapatoktól. A hatvani, tápióbicskei és az isaszegi győzelmek az ország keleti, a váci és nagysallói sikerek az északi, Komárom felszabadítása és végül május 21-én Buda bevétele pedig a nyugati és a középső területeket juttatták vissza a magyar kormányzat fennhatósága alá. A csaták színhelyén állított emlékművek méltó jelei az egyszerű honvédkatonák ahogy Kossuth Lajos nevezte őket: a „névtelen félistenek" hősiességének. A tavaszi hadjárat dicsőséges tetőpontja Buda bevétele volt, ezért május 21. a magyar honvédség napja. Görgey tábornok a budai hegyoldalon álló Óra-villából vezényelte az ostromot és a réstörő ágyúk sortüzeit. Többszöri sikertelen kísérlet után végül a Fehérvári-kapunál jutottak be először a rohamozó magyar csapatok a várba, a támadás során halálosan megsebesítve a védősereg parancsnokát, Hentzi tábornokot is. Noha Görgey tábornok biztosította ellenfelét, hogy Pest felöl egyetlen golyó sem fog a várfalra hullani, a kíméletlen császáriak lövedékei lerombolták és felgyújtották a védtelen magyar főváros házait, elpusztítva a korabeli Európa talán legszebb klasszicista városképét, a pesti Duna-sor palotáit. Buda visszafoglalása nem csupán ragyogó haditény volt, hanem fontos politikai tett is: annak szimbolikus jele, hogy Magyarország képes a kezébe venni saját sorsát és önrendelkezésének teljes birtokában dönt jövendőjéről. A hadsereg sikereinek következtében Debrecenben, a szabadságharc új fővárosában a magyar politikai és katonai vezetők többsége elérkezettnek látta az időt arra, hogy újra megfogalmazza a küzdelem céljait. Április 14-én a Nagytemplomban összegyűlő képviselők - arra válaszul, hogy a császár megszüntette Magyarország alkotmányos önállóságát és teljesen beolvasztotta birodalmába - Függetlenségi Nyilatkozatot fogadtak el, és trónfosztottnak nyilvánították a dinasztiát. A híres református kollégium oratóriumában ülésező magyar országgyűlés úgy vélte, bár a Honvédelmi Bizottmány is parlamenti felelősséggel végezte hazamentő munkáját, a Meanwhile Bem had begun to liberate the hinterland of Transylvania, which brought hope that the east of the country might provide a basis for a great spring offensive in 1849. The first major engagement was near Kápolna, where the newly appointed commander-inchief, the Pole Henrik Dembinski, tried to turn the imperial attack at the end of February. However, the action as ill-prepared, and despite the gallantry of the Hungarians, they were defeated. Windisch-Graetz was able to write triumphantly to Olmütz, 'The rebellious hordes that I found in dreadful numbers at Kápolna I managed to disperse and largely annihilate ... / hope within a few days to have taken Debrecen, the nest of the insurrection.' The jubilation proved to be premature. At the end of March, a Hungarian army of about 50,000, led by General Artúr Görgey, went into the attack, and soon cleared the country of imperial troops. Victories at Hatvan, Tápióbicske and Isaszeg secured the east of the country and at Vác and Nagysalló (Tekovské Luany) the north. The liberation of Komárom and finally, on May 21, Buda returned the west and centre of the country to the control of the Hungarian government. The memorials on these battlefields are worthy recollections of the valour of the ordinary 'honvéd' soldiers-the 'anonymous demigods', as Kossuth once called them. The recapture of Buda was the culmination of the spring campaign. That is why May 21 is Hungarian Army Day. Görgei commanded the siege and bombardment from the Ora Villa on the Buda hillside. Only after several repulses did the besieging Hungarians manage to force their way through the Fehérvár Gate into Buda Castle. Among the mortally wounded was the defending commander, General Hentzi. Although Görgey had assured the enemy that not a shot would be fired on the castle from Pest, the merciless imperial artillery pounded and set fire to the houses of the defenceless Hungarian capital, destroying, for instance, the mansions along the Danube, one of the finest groups of Classicalstyle buildings in Europe. The recapture of Buda was more than a great military deed. It was also a great political act, symbolizing Hungary's ability to control and determine its own destiny. The successes of the spring campaign persuaded most of the top military and political leaders in Debrecen that the time had come to reformulate the purposes of the struggle. The members of Parliament met in the Great