Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Szenczy Imre tanulmányai - Fehér fagyöngy, és európai gyimbor

ex Boiss. (syn.: V. album Webb, V. orientale DC.; vörösbogyójú fagyöngy). A fehér fagyöngyre egyébként a középkori füvészkönyvek mindegyikében találhatunk utalást. Collbath angol orvos 1729-ben külön könyvecskét adott ki róla. Christoph Wilhelm Hufeland (1762-1836) német orvos is részletesen foglalkozott vele. Ezután - a népi használaton kívül - feledésbe merült. Sebastian Kneipp (1821 -1897) német katolikus pap, vízgyógyász fedezte fel újra, és vált értékeinek hirdetőjévé. Azóta orvosok, biológusok és botanikusok kutatásainak köszönhetően sok titka lelepleződött.

46. kétes kenderkefű (Caleopsis segetum Neck.)

47. érvágás

48. beöntés

49. példának okáért

50. gyógyszerkönyvben

51. homeopátiának; A homeopátia vagy hasonszenvi gyógymód: gyógyászati irány, amelyet Ch. F. Samuel Hahnemann (1755-1843) orvos alapított Németországban a XIX. század elején. Organon című munkáját Bugát Pál, a reformkor egyik legjelentősebb orvosa ültette át magyarra (1830). A módszer a betegséget olyan gyógyszerek legkisebb adagjával gyógyítja, amelyek nagyobb mennyisége az egészséges szervezetben a leküzdeni kívánthoz hasonló betegség tüneteit idézi elő. Vezérelve: „similia similibus curantur” (hasonlót hasonlóval gyógyítanak). Gyakorlását Magyarországon 1949-ben rendelet tiltotta meg, de 1997-től újra létjogosultságot nyert.

52. életműködés

53. fájdalomcsillapítók

54. Botfalvy József (1948) szerint a fehér fagyöngy idegrendszerre ható szer, neuraszténia, melankólia, ideges fejfájás és szédülés, továbbá vitustánc és hystero-epilepsia ellen. Idegfájdalmakra is jó hatású, mint pl. isiász és neuralgia esetében. A simaizmok görcseit is oldja, ezért vérnyomás csökkentésére és asthma nervosum ellen is hasznos.

55. Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbach (1793-1879) német botanikus és zoológus, korában Európa flórájának legkiválóbb ismerője és leírója. Munkái hazai flóránk ismeretének is első forrásai közé tartoznak. Nevezetes művei: német flórája (Flora Germanica excursoria l-ll, Lipcse, 1823-32), továbbá a növényábrázolásokat tartalmazó, ún. ikonográfiái, valamint sisakvirág (Aconitum) monográfiái.

56. „Csertölgyön és molyhos tölgyön élősködő cserje, ezért a Viscum Quernum Offic. ez, és semmiesetre sem az előző." tudniillik a Viscum album L. - teszi hozzá Szenczy. Reichenbach továbbá még ezt is írja: „Im südlichen Gebiete, bis Mähren bei Muschau, überhaupt wahrscheinlich so weit als jene Eichen verbreitet."

57. Kurt Sprengel (1766-1833) német botanikus, tanár és orvos, többek között botanikatörténettel is foglalkozott. A növények Sprengel által is alkalmazott Linné-féle korabeli rendszere az ivarlevele^ számán és szabad vagy összenőtt állásán alapul; ez esetben pl. a Viscum a Tetrandria (négyhíműek vagy négyporzó- sak), a Loranthus pedig a Hexandria (hathíműek vagy hatporzósak) osztályába tartozik.

58. Sadler József (1791 -1849) orvos és botanikus tanár, előbb a Nemzeti Múzeum őre, majd Haberle Károly Konstantin utódaként a pesti egyetem növénytani tanszékének vezetője. Számos munkája közül kiemelkedik a Pest vármegye viránya (Flora Comitatus Pesthiensis, Pest, 1825-26, 2. kiadása: 1840). Emlékét számos növénynév is őrzi, mint pl. a Potentilla sadleri Reichenbach, vagy a Magyar Középhegység és Erdély értékes benszülött melegkori maradványfaja, az ernyősvirágzatúak családjába tartozó magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledebour).

91