Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)
Az emlékülés előadásai - Balogh Lajos: Szenczy Imre Szombathelyen őrzött herbáriuma
elongata). Mindemellett - az 1998-ik év kettős évfordulós vonatkozása miatt is - figyelemre méltó Gáyer Gyula következő megjegyzése: „Amíg a szabadságharcot megelőző és követő időknek majdnem minden esztendejéből van növény a gyűjteményben, az 1848/49-es években Szenczy egyetlen növényt sem gyűjtött. Csendes tanúbizonysága ez a kiváló férfiú hazafias elfoglaltságának."18 Napjaink botanikai tudománya szempontjából egy égetően fontos időszerűség miatt térünk ki arra, hogy Szenczy gyűjteményében közönséges gyomnövényekkel is találkozhatunk. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1847- ben, Sopronban tartott nagygyűlésén „Növényvándorlás’’ címmel tartván előadást,19 hazánk botanikusai közül az elsők között adott hírt egy napjainkra hírhedtté vált - a növényi inváziók promblémakörébe tartozó - folyamatról. Többek között a Kisázsiából északnyugat, tehát hazánk felé vándorló Xanthium spin- osum, régen tövises csimpaj, ma szúrós szerbtövis névre hallgató vándorgyom hazai terjedésének átkos hatásairól tudósít. A nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődő - kontinensek közi - növényvándorlások napjainkra a földkerekség igen nagy területét érintő élőkörnyezeti válság előidézői. Gondoljunk csak az allergén hatása miatt is legismertebb parlagfű (Ambrosia) inváziójára, vagy pl. a vízfolyásaink ártereit szinte teljesen ellepő aranyvessző (Solidago) nyárvégi sárga virágtengerére. De ezen észak-amerikai fajokéhoz hasonlítható egyes távolkeleti származású növények, mint például a japánkeserűfű (Fallopia /sectio Reynoutria/), vagy a bálványfa (Ailanthus altissima) özönlése is. Az évmilliók alatt helyben kialakult táplálékhálózatokba ezek a - más földrészekről származó - fajok nem illeszkednek. Az általuk kolonizált területeken hiányoznak a hazájukban ezeket fogyasztó szervezetek, károsító gombabetegségek stb., és ily módon szinte határtalanul elszaporodnak. (E jelenség helyi megfelelője más kontinenseken is jó ideje előretörőben van, így napjainkra világméretű folyamatnak tekinthető.) Az ilyen növényfajok tömeges, özönszerű fellépése teljesen átformálja, homogenizálja, mintegy leradírozza a tájak fajgazdag természetes növénytakaróját (lásd például a Rába árterét), s mint ilyen, a különböző földrészek tájainak biológiai sokféleségét létalapjaiban veszélyezteti. De térjünk vissza magára a herbáriumra. A Linné mesterséges rendszere alapján összeállított gyűjtemény 38 nagy, könyv alakú dobozban van elhelyezve, melyek fele kiállításunkon látható. Szenczy halála után e gyűjteményt Simon Vince csornai prépost az 1871/72. tanévben a szombathelyi premontrei főgimnáziumnak ajándékozta. Róla az első tudományos közlést Borbás Vince - korának egyik legnagyobb magyar botanikusa - adta, midőn Vas vármegye növényföldrajza és flórája (1887) című korszakalkotó műve írásakor azt átnézte, 35