Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Az emlékülés előadásai - Balogh Lajos: Szenczy Imre Szombathelyen őrzött herbáriuma

és a természetes flórából származó növényanyagát tárgyalta. Egy általa leírt nö­vényfajt Szenczy mentájának (Mentha Szenczyana Borb.) nevezett el, megjegyez­ve, hogy „boldogult Szenczy Imre praemontrei prépost és egykor jeles tudósunk örök emlékére szentelem."20 E növénynek az 1920-as évekből, Vargha Andor­tól származó tusrajza a szombathelyi Premontrei Gimnázium jóvoltából a jelen kiállításon is látható. 1898-ban Csigaházy Ernő közölte a főgimnázium természetrajzi szertá­rában lévő gyűjtemény génuszainak elősorolását.21 A hatalmas fajgazdagság­ra jellemző, hogy csak a veronika (Veronica) nemzetségből 65, míg pl. a zsá­lyából (Salvia) 45 fajt tartalmaz! (A spontán flórában ugyanezen génuszok mai hazai fajszáma 31 illetve 7.) Nagyon sok az egzotikus növény. A gyűjte­mény jelentőségét 1925-ben méltató Gáyer Gyula által kiemelt példák22 kö­zül a muskátli (Pelargonium) nemzetség igen nagy fajszámú meglétére valószí­nűleg a bécsi császári Udvari Növénytár (Botanisches Hof-Cabinet) első ku­rátora, az „alsó-ausztriai növénytájkép-rajzoló" Leopold Trattinick (1764- 1849) által 1825 és 1843 között írt hatkötetes Pelargonium-monográfia is serkentőleg hatott. Trattinick - akinek nevét az általa bevezetett, gombákat ábrázoló viaszmodellek is őrzik - az osztrák császárság flórájáról és ehető gombáiról is írt monográfiákat.23 Ez utóbbiba nyújtott betekintést Szenczy a Tudománytár lapjain.24 Trattinick magyar kapcsolatait illetően érdemes itt megjegyezni, hogy ő ismertségben volt a kor legismertebb magyar botaniku­sával, Kitaibel Pállal is. Kevesek által ismert tény, hogy a Kitaibel által Her- kulesfürdőn felfedezett Isatis praecox faj első ábrázolása éppen Trattinick egyik ábrás könyvében (Archiv der Gewächskunde. Wien. 1812. I. tab. 68- 68a.) jelent meg. - (Priszter Sz.) Az itt kiállított 37 herbáriumi lap között látható például a kismartoni hercegi park üvegházából kapott - a virágboltjainkban csak az utóbbi idők­ben, szárított virágként felbukkant próteafélék családjába tartozó -, Auszt­ráliában honos Dryandra /ormosa, vagy a Hakea ceratophylla. Az eredetileg va­lószínűleg közel hatezer fajt számláló herbáriumra Gáyer Gyula 1922-ben, Budapesten tartott előadása irányította igazán a tudományos világ figyel­mét. Ő elsősorban a hazánk növényföldrajzának ismerete szempontjából ér­tékes gyűjteményi résszel foglakozott, gondoljunk csak a Vindornyai-láp nö­vényvilágának a botanikusokat a századelőtől napjainkig foglalkoztató, iz­galmas problémájára.25 Később, 1926-ban Pauer (Pákay) Arnold szombat- helyi premontrei tanár az európai kerti kultúra elemzésével párhuzamosan a Szenczy-herbárium kertművészeti szempontból fontos anyagát is feldolgoz­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom