Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Az emlékülés előadásai - Balogh Lajos: Szenczy Imre Szombathelyen őrzött herbáriuma

Negyedfél óra alatt, de jól menve, füvekre csak mellékesen ügyelve, 's a' nem igen veszélyes meredekeken rövidítés végett egyenes irányt vágva, az egész tár­saságból legelső végzém utunkat; majd a’ többiek is egymás után leérkezének, míg én növényi kincsemet, mint lehete, hamarjában papirosba illesztgetém.”14 Szenczy enciklopédikus növényismeretre törekedve nem csak a vadon ter­mő növényeket, hanem mindazokat gyűjtötte, amelyeket a kertekben, üveghá­zakban vagy akár a házbelterekben látott, valamint csere útján be tudott sze­rezni. Ezeket lepréselve nagy gyűjteményt alkotott, amelyben így a vadon ter­mő növényeken kívül igen jelentős a kultivált növények száma. Egy részük saj­nos közelebbi helymegjelölés nélküli. Az anyag nagy része azonban a következő helyekről származik. A pesti botanikus kertből, amelynek őreivel, Haberle Ká­rollyal15 (1817-től), majd Sadler Józseffel16 (1832-től) is jó kapcsolatokat ápolt (innét származik pl. a parlagfű /N.B.!/ egy példánya, Ambrosia artemisiifolia, 1831). Sok növény van a gráci Joanneum kertjéből is. Gazdag a választék Nyu- gat-Dunántúl megyéinek uradalmi és egyházi kertjeiből, melyek közül a teljes­ség igénye nélkül említsünk néhányat. így a Sopron vármegyei Kismarton Eszterházy hercegi kertjét, amely akkor a monarchia legszebb ilyen létesítmé­nye volt (üvegházakkal; onnét való pl. a Gesneria mollis, 1858). Számos növény jelzi Szenczy csornai prépostsági tartózkodását (pl. e rendezvényünk meghívó­jának díszítőmotívumaként is választott Achimenes longiflora, 1847). Zala várme­gyéből elsősorban a keszthelyi Festetics György által alapított grófi, illetve a Georgikon kertjéből lelünk példányokat (pl. Prunus serotina). Vas vármegyéből a legtöbb faj szombathelyi kertekből került ki. így a püspökiből (pl. Anchospermum aethiopicum, 1854), de magánkertekből is, mint pl. Zwitkovics bagolyvárjából (pl. Rondeletia speciosa, 1855), vagy Kalchbrenner ügyvéd kertjéből (pl. Salpiglossis sinuata, 1837) származik számos növény. Képviselve van többek kö­zött Sibrik Mihály bozsoki (pl. Lantana aculeata, 1831), a Széchenyiek gyön­gyösapáti (pl. Hermannia scabra, 1832), a Gotthardok herényi (pl. Rosa Banksiae, 1857), a Batthyányak körmendi (pl. Baccharis ivaefolia, 1832), az Erdődyek vé- pi (Cactus grandiflorus, 1833) vagy Batthyány Borbála ritka szépségű ikervári angolkertje is (pl. Asclepias angustifolia, 1832). Ezek nyomán Szenczy gyűjtemé­nye hű képe az akkori kerti kultúrának.17 Meg kell említeni, hogy tanulmányo­zás céljából a nehezebb nemzetségek számos faját termesztette is. Ezek magvait sokszor távoli botanikus kertektől illetve kutatóktól kapta, cserélte. Sok préselt növénye származik továbbá más magyar és külföldi botanikusoktól is (utóbbiak Opiz Naturalientausch-án, később a Wiener Botanischer Tauschverein-en ke­resztül; pl. Orobanche coerulea), legtöbb talán Wierzbicki Pétertől (pl. Xylophylla 34-

Next

/
Oldalképek
Tartalom