Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Az emlékülés előadásai - Szabó István: Szenczy Imre keszthelyi botanikai munkássága

1880-as években, de a gyűjtemény magyarországi részének zömét képező, Keszthelyről és annak távolabbi környékéről az 1820-as években gyűjtött fajok némelyike Szenczytől és társaitól származik. Ő a virágos növények mellett a jórészt keszthelyi eredetű magyar mohaanyagot gazdagította. A spontán fajok mellett a „papok kertje”, „grófi kert” megjelöléssel tekintélyes számú kerti és üvegházi dísznövény is található a herbáriumban, érdekes keresztmetszetét adván a 150-200 évvel ezelőtti fejlett kerti kultúrának. E keszthelyi herbárium sorsa még nem tisztázott. Priszter12 feldolgozását követően a gimnázium átadta a Balatoni Múzeumnak, ott azonban csak némi törmeléke maradt meg mára. (Böhm Éva feltételezése szerint ez csak az egyik rész volt, mert a másikat, amely egyúttal a Georgikon herbáriumának töredékével azonos, még Borbás kérte el Keszthelyről, de meghalt, mielőtt visszaadhatta volna. Ennek a résznek a java kacskaringós utakon a budapesti Növénytárba került.)

Szenczy keszthelyi társai közül a hazai botanika és biológia története külön kiemeli a lengyel származású Wierzbicki Pétert, akit Liebbald Gyula karolt fel Magyaróvárott, és hozott magával Keszthelyre. Wierzbicki személyében korának egyik legjobb botanikusával gazdagodott a Georgikon és Szenczy szakmai köre. Gazdag herbáriuma a gráci Johanneumba került. Balatoni gyűjtése Keszthelyen maradt, de sorsa ismeretlen; valószínűleg a Georgikon és a gimnázium herbáriumának fentebb ismertetett hányatott sorsában osztozott. Wierzbicki 1820. évi keszthelyi flórajegyzékéhez 30, általa készített gyönyörű akvarell tartozik (Plantae rariores, quae sponte crescunt in Keszthelyensi agro, aquis, sil- vis montibusque confinibus), amelyek eredetileg Liebbald részére készültek. Liebbald behatóan foglalkozott botanikával. Ennek eredménye lett az a 13 évi szorgalmas munkával készített keszthelyi flóramű, amely - mint azt Rumy 1820-ban a Hesperusban ismertette - a Balaton flóráját is tárgyalta. A műnek sajnos nyoma veszett. Szenczy és Wierzbicki együttműködésére jellemző, hogy Sadler13 herbáriumában ugyanúgy szerepel Szenczytől a Dracocephalum austri- acum Cserszegről, mint ahogy a másik Flora Keszthelyensis-ében.

Szenczy tanártársa, Hutter (Hüter?) Mihály a retorika tanára volt a keszthelyi gimnáziumban. Saját herbáriuma nem ismeretes, de 1808/09-ből néhány lapja a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került, és Szenczynek sok növénye van tőle. Az 1800-as évek elejéről való néhány növényére és figyelemre méltó, biztos adataira tekintettel a keszthelyi „megbízható botanikusok” triumvirátusában jegyzi őt Borbás14, akik szerzőnév és lelőhely nélküli, de mégis hiteles flórajegyzéket hagytak hátra. Szenczy Imre és Hutter Mihály neve ugyanis elválaszthatatlanul összeforr a Balaton flórájának és a vindornyai láp növényvi23