Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Az emlékülés előadásai - Szabó István: Szenczy Imre keszthelyi botanikai munkássága

dr. Szabó István Szenczy Imre keszthelyi botanikai munkássága Ahogyan a teológia és a klasszika-filológia története nyilvántartja Szenczy Imrét műkedvelő botanikusként, úgy a magyar botanika története is fontosnak tartja őt bemutatni a szombathelyi és a keszthelyi premontrei gimnáziumok igazgatójaként, a római klasszikusok jeles művelőjeként. Szenczy 1821-ben került Keszthelyre, és 1828-ig működött ott, abban az időszakban, amikor a Festetics György által felizzított művészeti és tudományos élet fia, László alatt még tovább ragyogott. Annak ellenére, hogy a Georgikon nyilvános vizsgáihoz kapcsolódó Helikon ünnepségek György gróf halálával megszakadtak, László adakozott az apja hatására alapított, magyar katonatiszte­ket képező Ludovika, és az unokatestvére, Széchenyi István kezdeményezésére létrejött Tudós Társaság javára. Jó példával járt elöl Somogybán közkönyvtár alapításában, sőt ő faragtatta és szállíttatta Füredre - a kortárs Eötvös Károly szerint a színművészet első szentegyháza, melyben más, mint magyar szó, nem hangzott soha - az első magyar nemzeti színház homlokzatát és a Kerek-temp­lom bejáratát díszítő hatalmas, keszthelyi homokkőből faragott, jón oszlopokat. (Az elődök, Kristóf és Pál által a 18. század elejétől Keszthelyre letelepített ki­siparosok és utódaik mesterműveiben a mai napig gyönyörködhetünk. Például a vallási művészet emlékei a keszthelyi kőfaragó műhelyekben készültek, első­sorban a zalai, somogyi, esetenként a vasi tájegységre jellemző kőkeresztek, sír­emlékek és kápolnákat díszítő elemek.) Keszthely 1800 körül nyolc iskolával rendelkezett. Ezek: az elemi, a polgá­ri iskola, a Festetics György által 1800-ban létesített, és a volt ferences kolos­torban elhelyezett zeneiskola és rajziskola, az 1772-ben Festetics Pál által ala­pított és György jóvoltából 1792-ben nemesi konviktussal bővített gimnázium, a tanítóképző, és a nyolc, szinte önálló iskolának tekinthető szakosztályra tago­lódó Georgikon. A Georgikon (alapította Festetics György 1797-ben) a magyar felvilágoso­dás és a reformkor határán a tudományos gazdatisztképzés úttörője és számos nyugati mezőgazdasági intézet mintaképe volt. A biológiai kutatás és a mező- gazdaság fejlődése a 18. század második felében és a 19. század elején hazánk­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom