Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Szenczy Imre tanulmányai - Növényvándorlás

nyekkel tennének kísérleteket. Mert honi bajokon talán egyedül honi termények is segítenének. Az anyatermészet, fel lehet tenni, bizonyosan nem fukarkodott segédszerrel előállani ott, hol sérv keletkezik. Igaz, hogy természetelleni életmódjával az ember sok oly bajt is idézett elő, melyek messze távolból hozott hatalmasb gyógyszert követelnek. Azonban ezt fejtegetni mostani czélomtól elvezetne; de némely, ily széles hazájú növényeket még sem mulaszhatom el megemlíteni. Ilyen a farkas szettyin (Euphorbia Cyparissias L).2 Ez egész Európa s éjszaki Afrikában úton útfélen jó, rósz földön megterem; egy hernyón kívül, tudtomra, semmi állattól nem érintetik; semmi részben a gyógyszerészeibe vagy házi orvoslatba fölvevé nincs.3) Csípős nedve óvatos bánást kíván. A torzsika szironták3 (Ranunculus sceleratus L.) Europa, Ázsia s éjszaki Afrikában el van terjedve; a tavi szironták4 (Ranunculus aquatilis L.) Óceánián kívül a világ minden részében találtatik. Mindkettő mérges. - De tárgyamhoz térek.

A hasznos vagy dísznövények szándékos áttételén kívül, milyen például Amerikából Európába: a burgonya, tengeri, ananász; Ázsiából Európába: a cseresznye, paszuly; Amerikába: a kávé; Afrikából a Jóremény fokáról egyéb világrészekbe: a sokféle gerelyek (Gerania)5 és számtalan mások, mondom e szándékos vándoroltatásokon kívül, kereskedés vagy egyéb közlekedés alkalmával az ember messze tájakra akaratlanul is elvitte a növények magvait, melyek kellő körülményekre találván, ott meghonosodtak. Csak néhányat említek: a seprencze küllőrojt (Erigeron canadense),6 a maszlagos redőszirom (Datura Stramonium),7 a ligeti csészekürt8 (Oenothera biennis), a kétszerszárnyalt villamag (Bidens bipinnata)9 s más eredetileg amerikai növények nálunk már vadon tenyésznek; ellenben a réti szironták10 (Ranunculus acris) más vetemény- magvakkal tőlünk vándorlóit át Amerikába.

A növények helyváltozásának az emberi működésen kívül nagyrészben okai a folyók. Ezek áradáskor egy helyről a gyökereket s magvakat magukkal elviszik, s másutt a partokon lerakják. Minél nagyobbak a folyók, annál nagyobbszerűek erre nézve a példák.

Továbbá terjesztik a növényeket a madarak, midőn vagy a tolláik s lábaikon tapadt magvakat hordják odább; vagy a beleiken eledelképen keresztül ment, de csírázó erejüket nem vesztett bogyókat magukból kiadván, valamely növény távolbani keletkezésének okai lesznek. így költöznek húrosok által egyik erdőből a másikba fagyöngyök11 és gyimborok12.

a) Euphorbia egy' röviden s roszul látónak vényében előfordul Arányinál, „Rudnó és lelkésze" czímű könyvében a 74-dik lapon. De ez alkalmasint az Euphorbia officinarum s nem a Cyparissias.

99