Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)
Szenczy Imre tanulmányai - Növényvándorlás
A szelek is nevezetes tényezői a növényvándorlásoknak; ezek nemcsak a pelyhes, bóbitás, leppendékes magvakat röpítik tova rónákon, sőt hoz- záférhetlen sziklák ormaira, házak tetőire, tornyok párkányzatáira: hanem ki- s leszaggatnak helyeikből egész növényeket, s azokat néha messze távolba elszállítják. így körülbelül két éve, hogy Kis-Ázsiában az égből mannát gondoltak hullani, holott, mint hírlapok útján utóbb értesíttettünk, széltől hozott Parmelia esculenta Spr.13 volt az. így a legközelebb múlt junius-hóban Stachodnál Csehországban, Troppau körül Sziléziában, és julius közepe táján hazánkban is Kocskoczon Trencsin vármegyében11) nagy mennyiségben hullott s az odavaló lakosok által rögtön kenyérsütésre felhasznált gumócskák nem voltak egyebek, mint a szirontákféle fecskefű (Ficaria ranunculoides)14 valahonnan erős szél által felsepert s odáig hozott gyökerei.^ Az említett okokon kívül különféle állatok által olykor messze földekre terjesztetnek el a növények. A tövises csimpajt (Xanthium spinosum L.)15 hozom csak fel. E kelletlen vendég nálunk is meg kezdi fészkelni magát. Hogyan jött pedig Európa déli tájairól Sopron vármegyébe? Ötven év előtt Wolny tanár még Syrmiumban is csak egyes példányokat vett észre; harmincz esztendő előtt Rochel Antal Bánátban egyet sem, de 1835-ben fájdalom ott, kivált a Karas bal partján fekvő helységek körül, már igen sokat látott.d> Diószegi s Fazekas „Magyar fűvész” könyvében nem találtatik, Pest vármegyében sem volt legalább még 1826-ban;e) Pécs és környékének virányában Nendtvich szerint,1) mint ritkább növény már előfordul. Ha a növényvándorlás fentebb említett tényezői annak magvát vidékünkre ezelőtt elhozták volna, tenyészendett az, valamint most tenyészik. Tehát sem ember, sem szél, sem madár, annál kevesebbé folyóvíz nem hozta azt hozzánk: hanem elhozták sertéiken az alvidékről gőzösökön Gönyőig vagy Győrig felhozott, onnan pedig Sopronmegyén keresztül hajtott röfögős szalonnások, s turkálás közben elültették az útak szélein. Hagyjuk csak megtelepülni e czudart, majd búját látjuk; mert kevés év múlva viaskodni fog az b) Az itt szedett gumócskákat a lakosok vízben főzték meg s használták eledelül; egy messzelylyel két ember jól lakott. Ezt nt. Römer Flóris pozsonyi tanár közléséből tudom, ki onnan e felől hitelesen értesíthetett, és olyas gumócskákat is kapott, melyek a gyülekezet szemléletére ki valának téve. c) Planta post florescentiam cito evanida, tunc tubera parva restant in locis natalibus, formam granorum tritici aemulantia, ex axillis delapsa, fabulam de pluviis triticeis resuscitantia. Reichenbach Flora germ, excursoria pag. 718. d) Rochel Botanische Reise in das Banat 1838. 21. I. e) L. Flora Comitatus Pestiensis Auctore Josepho Sadler. Pestini 1826. f) A magyar orvosok stb. Pécsett tartott nagygyűlésének munkálatai 290. I. 100
