Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az épített környezet (település és építkezés)

r\ QAßO t\}C( Ló'í^-^.^^ század végén is csak ritka kivétellel találunk olyan dokumentumokat, amelyek arról szólnak, hogy a falusi építkezéseknél mesteremberek működtek közre. A névtelen építők, s az ügyes kezű faragóemberek nem egy esetben évszámokkal dokumentálták a ház építésének idejét, sót gyakran az épület tulajdonosainak nevét is feltüntették. Erre legalkalmasabbnak a szobai mestergerenda tűnt. Olyan példákkal is találkozhatunk, hogy a korabeli pajták szembetűnő szemöldökfájába vésték az építés idejét s az építtetó^k nevét. A legegyszerűbb megoldás az volt, hogy a gerendákba csak az évszámot és az építtető nevének kezdólDetűit vésték be. Se szeri, se száma azoknak az egyszerűbb vagy díszesebb gerendáknak, amelyek ezekről az adatokról adnak hírt az utókornak. Szép munkát végeztek azok a faragók, akik az építés évszámát és az építtetólí monogramját vésett, esetenként rovátkolással keretbe foglalták. Igényesebb faragásokról tanúskodnak azok a mestergerendák, amelyek díszítésére geometrikus mintákat, vésett, hornyolt rozettákat, szíveket, virág- és levélmotívumokat is 54. Faragott mestergerendák a) Egy bozsoki mestergerenda oldal- és alulnézete. Heckenast János nyomán b) Szentpéterfai mestergerenda 1719-ből. Dömötör Sándor nyomán 55- 1839-ben épült alsőóri kisnemesi lakóház díszesen faragott mestergerendája. F. Simon nyomán 43