Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Szelestey László: Faragó emberek, pásztorművészet

642 643 642. Borotvatok. 1852. Rábahidvég. SM 59.307.1 Tóth György munkája 643. Tükörtartó szekrényke. 1877. Keményegerszeg (ma: Vasegerszeg). SM 59.349.1 Tóth György munkája írását - igazolja Rózsa János pipasorozata, egy-egy darabjának mindmegannyi részleteleme. Végül ehhez a szűkebb körhöz tartozott - harmadikként - egy Tóth György nevű juhász is. Sajnos, mindmáig csak két munkáját ismerjük, ám ezek kompozícióinak, motívumainak a kiírtsága alapján biztosra vehetjük, hogy gyakorlott faragóként több hasonló munkát is készített. A koraibb, sajátos kialakítású, falra akasztható borotvatokján a szembenéző férfi és no alakja az általunk Kiss Jánosnak tartott juhász ábrázolásaival rokonítható, míg kompozícióinak sok más eleme inkább Sipőcz Sándor munkásságához kapcsolják ezt a faragványt. Akárcsak a 25 évvel késól3b készült tükörtartó szekrénykéjét is. Ezt ugyan a Savaria Múzeum leltárkönyve Jánosházáról szám\2LZt2d.Í3., ám a ceruzával ráírt helységnév, Keményegerszeg (ma: Vasegerszeg) tűnik az igazi lelőhelynek. S így már a datálás alatti K G betűk is feloldhatók: vélhetően a község kezdő-, illetve utolsó betűjeként értelmezve. Az 1850-es évektől a Kemenesalján, közelebbről ennek a tájegységnek egy szűkebb részén, az úgynevezett Cseren az előbbi faragókörök tagjainak a munkásságával párhuzamosan egy újabb, immár harmadik csoport munkálkodásának a nyomait rögzítheti a kutatás. Ezúttal kivételesen nem próbált, börtönviselt emberek tevékenységét kívánjuk bemutatni. Az itt élt juhászok faragványain két jeles alkotó hatása a leginkább meghatározó. Egyikük egy valószínűleg Körmend környé327