Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Vas megye – történelem, táj és ember

lakta faluk kerültek a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Ausztria fennhatósága alá, az előbbihez 112, az utóbbihoz 191 települést csatoltak a békeszerződések. Vas megye lakóinak száma a trianoni békeszerződés utáni időben a háború előtti 435 793 főről az 1920-as népszámlálás adatai szerint 267 810-re csökkent, melyből 246 046 fő magyar, 12 384 fő német, 3975 fő horvát, és 4988 fő szlovén nemzetiségű, illetve anyanyelvű volt. Hagyományos közlekedési útvonalakat vágtak ketté a határok, s kiépült kereskedelmi kapcsolatok szakadtak meg. Mindezek hatására megtorpant az egykor élenjáró nyugat-magyarországi vidék európai felzárkózásának lendülete, sőt az országon belül is egyfajta peremterületté vált a megye. Ez a helyzet fennmaradt a második világháborút követő években is, s csak az 1980-as évektől nyíltak újra lehetőségek a határokon átnyúló társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakítására és fenntartására. A földrajzi táj - amelyben a vázlatosan felrajzolt történelem eseményei zajlottak - mondhatni: hazánk kicsinyben. Vas megye a nyugat-magyarországi peremvidék elnevezésű földrajzi nagytáj része, melynek területe a Soproni-vasi síkság, az Alpokalja, a Kemeneshát és a Nyugat-zalai dombság középtájakéval határos. Felszíne változatos: síkság, dombok, völgyek, hegyek, vulkáni kúpok egyaránt megtalálhatók területén. Legmélyebb fekvésű része a Kemenesalján, a Marcal-csatorna mellett található 125 méter tengerszint feletti magassággal, legmagasabb pontja pedig a Kőszegi-hegységben a 882 méteres írott-kő, mely egyben a Dunántúl legmagasabb hegycsúcsa. A megyét délnyugat-északkeleti irányban átlósan átszeli a Rába, mely egy törésvonalat követve anyagában, szerkezetében és felszíni jellegében is eltérő területek választóvonala. Délkeleti oldalán meredek lejtőkkel emelkedik ki a Kemeneshát, mely délen a Vas-zalai dombságba, északkelet felé pedig a Kisalföldbe megy át. Keleti előterében helyezkedik el a vulkáni kúpokkal tagolt Kemenesalja. A Rábát nyugatról síkság kíséri, majd északnyugat felé emelkedő dombsor, melyet kisebb-nagyobb vízfolyások és azok völgyei szabdalnak. A megye nyugati határán bukkannak fel az Alpok keleti nyúlványai, az ún. magyar Alpok, azaz a Kőszegi-hegység. A megye legnagyobb folyója a Rába, melynek teljes hosszából 139 km esik Vas megyére. E folyón, Ikervárnál létesült hazánk első vízi erőműve 1906-ban. Nyugat felől több kisebb-nagyobb patak torkollik a Rábába, melyek közül a jelentősebbek: a Pinka és a Gyöngyös. Hosszabb-rövidebb szakaszokkal Vas megyén is átfolynak a Repce, a Marcal és a Zala folyók. A folyóvizek egykor gazdag halállománnyal rendelkeztek. Vas megye Magyarország egyik legkiegyenlítettebb éghajlatú területe. Ugyanekkor az Őrség és a Kőszegi-hegység az ország legcsapadékosabb tájai. A megye talajai általában gyenge minőségűek. A legrosszabbak az Őrségben, a Vendvidéken és a Vasi-dombság déli részén, ahol a termőtalaj erősen kötött, nehéz, hideg, mészszegény, több helyen kaviccsal kevert sárgásbarna agyag. Legfőbb hibája, hogy 16