Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Vas megye – történelem, táj és ember

5. A szentgotthárdi csata. Korabeli metszet nyomán lyok és állandó háborúskodás viharaiban éltek. A Bécset fenyegető török hadakat is csak a Jurisics Miklós vezette kőszegi vár állította meg több mint egy hónapra, ám hó'si küzdelem után Kőszeg is elesett. A Bécs felé törő l664-es nagy török támadás fó erői is Vas megye területén vonultak fel. A török sereg előbb felégette Vasvárt, majd találkozva Nádasdy Ferenc hadaival, egy sikertelen rábai átkelés után Szentgotthárd felé nyomult tovább. Az egyesített magyar-osztrák seregek, jelentős francia segédcsapatokkal megerősítve, Montecuccoli tábornagy vezetése alatt a szentgotthárdi csatában megtörték a török erejét, s miután megköttetett a vasvári béke, a törökök visszavonultak Vas megye területéről. A XVIII. század elején a Rákóczi szabadságharc hadi eseményei során cserél többször gazdát a Nyugat-Dunántúl, s benne Vas megye és települései. A szatmári béke után, a megerősödő és központosító törekvéseiben mind több eredményt elérő Habsburg uralom új helyzetet és lehetőségeket teremtett Vas megyében is. Voltak ugyan korábbi, kulturális központok, főként a török által meg nem szállt, nagyobb arisztokraták uradalmi központjaiban, mint pl. a Nádasdyaké Sárváron, vagy a Batthyányiaké Németújváron (ma Güssing, Burgenland), illetve Körmenden. Az előbbiben 1537-től működött Sylvester János nyomdája, ahol 1541-ben készítették az első hazánkban megjelent magyar nyelvű könyvet: az Új Testamentumot; s a várban talált menedéket Tinódi Lantos Sebestyén is. Az utóbbiban kapott lehetőséget elmélyült munkára Carolus Clusius, aki megjelentette Pannónia közel 3000 növényfajtájának leírását, de a család szolgálatában dol-