Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Vas megye – történelem, táj és ember

gozott a késő reneszánsz kor kiváló elméje, Szenczi Molnár Albert is. Az igazi fejlődést azonban a XVIII-XIX. század hozza meg. E korszakban veszi kezdetét a megye kisebb városainak és magának a megyeszékhelynek is a föllendülése. Kőszegen - ahol 1677 óta működött a jezsuiták irányításával gimnázium, melyhez Faludy Ferenc munkássága is kötődik - 1724-ben állítják fel a legmagasabb bíróságot, a dunántúli kerületi táblát. 1777-ben alapítják a szombathelyi püspökséget, melynek első püspöke Szily János. Az ő nevéhez köthető a város nagystílű barokk építkezése: püspöki palota, székesegyház, szeminárium, káptalani épületek. Szombathelyen 1779-ben avatták az új megyeháza épületét. Az ellenreformáció hatására felsőbb iskolák települtek a megyeszékhelyre: 1793-ban felsőfokú líceum kezdte meg működését. A városok és részben a vidék világi, polgári fejlődése sem maradt el. Erre az időszakra esik a céhek alakulása és virágzó élete, mely a kézműves, iparos réteg jelentős megerősödését eredményezte. Vas megye múzeumainak gyűjteményei 46-féle mesterség tárgyi emlékanyagát (céh-emlékek, műhelyegyüttesek, munkaeszközök, szerszámok, félkész- és késztermékek) őrzik, melyek többsége a XIX. század második felében készült (NAGY 1992). Mindez természetszerűleg együttjárt a polgári gondolkodás fejlődésével, a nemzeti öntudat fölértékelődésével, minek következtében 6. Sárvár vára. Korabeli metszet nyomán 13