Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Vas megye – történelem, táj és ember

hiteleshelyi tevékenységéről pedig 1234-bal maradt fenn oklevél. Ebbéli szerepe különösen a XVI. században lesz jelentős. A török elleni harcok, a török térhódítása miatt megszűnik a pécsi és a veszprémi székeskáptalan, a pécsváradi, a szekszárdi, a somogyvári, a zalavári, a kapornaki konventek hiteleshelyi működése. A vasvári káptalani hiteleshely tevékenységi köre ekkor messze Vasvármegye határain túlra kiterjed: Zalára, Veszprém megye nyugati területeire, sőt a Balaton somogyi partvidékére is. Nem véletlen, hogy IV. Béla itt telepíti meg a domonkosokat, majd a johannitáknak is birtokot ad (1247). A XIII. századi magyar-osztrák-cseh háborúk során Ottokár cseh király dúlja föl a várost. IV. (Kun) László királyunk - mintegy az elszenvedett pusztításokért kárpótlást nyújtva - 1279-ben kivonja Vasvár lakóit a vasvári ispán joghatósága alól, szabad bíróválasztást engedélyez, s a székesfehérváriakéval azonos szabadságjogokat biztosít a város és lakói részére. Királyi városként, civitasként azonban csak 1423ig élvezi szabadalmait a város, ekkor ugyanis Luxemburgi Zsigmond a gelsei Pethő-családnak adományozza, s státusa ettől kezdve magánföldesúri város. Ekkor azonban még őrzi megyeszékhely szerepét és funkcióját. A megyei közgyűléseknek színhelyéül szolgáló, s egyben a megyei bírói széknek is helyet adó Vasvár fejlődésében a XVI. század hadi eseményei hoztak törést. Szigetvár eleste után számolni kellett a törökök Nyugat-Magyarországot is elérő támadásaival. Erre való tekintettel hoz határozatot az 1578-i pozsonyi országgyűlés, hogy a vasvári káptalan pecsétjével és jegyzőkönyvével együtt a nagyobb biztonságot nyújtó Szombathelyre telepedjen át. Ettől kezdve a megyegyűléseket is Szombathelyen tartják, melynek következtében Vasvár elveszti a világi és egyházi életben addig betöltött központi szerepét. Az Anjou királyok és Hunyadi Mátyás központosító törekvései időszakát leszámítva a Vas megyei területek egészen a török támadások kezdetéig, de a XVI-XVII. század folyamán is belviszá3. A vasvári káptalan pecsétje. Vas Megyei Levéltár 4. Kőszeg várának ostroma, részlet. Korabeli metszet nyomán 11