Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

KOSEC 58 ják. Aratásnál járuléka a gereblye (grùble), villa (vile) és madzaggal összekötött 2-3 vessző (klüka). — Szlovéniában vászonnal borított vagy különbözően formált veszszőkkel van felszerelve a kasza Gorenjsko, Dolenjsko és Muravidék területén. Magyarországon gereblyével és villával valamint egy vesszővel, (-»kaszás) KOSEC (kósec) — Ob -»košnji najamejo 7 ali 8 koscev (kósce meti), ki pokosijo v osmih urah dva orala -»travnika. Kosijo vštric (na rét). Prvi je gospodar ali najmlajši med kosci, najstarejši je na koncu. Površina, ki jo kosec pokosi enkrat v eno smer, je red (rét). Dober kosec kosi na široko (súrki rétzané). Na ravnem kosijo tja in nazaj, na pobočju navzdol, (-»kosa, -»košnja, -»žetev) kaszás — A -»szénakészítéskor 7-8 kaszást fogadnak fel (kósce méti), akik nyolc óra alatt két holdnyi -»rétet kaszálnak le. Rendre (na rét) vágnak. Első a gazda vagy a legfiatalabb kaszás (kósec), a legidősebb az utolsó. A kaszás által egyszer egy irányba lekaszált terület a rend (rét). Jó kaszás széles rendet vág (súrki rétzané). Sík terepen oda-vissza kaszálnak, domboldalban fentről lefele, (-»aratás, -»kasza, -»szénakészítés) KOŠIČ, Jožef (Bogoj ina 1788 — Gomji Senik 1867) — R.k. duhovnik, etnološki pisec, raziskovalec lokalne zgodovine. Študiral je v Kőszegu in Szombathelyu, v duhovnikaje bil posvečen 1. 1811. Med 1816-1829 je bil župnik na -»Dolnjem, od 1829 do smrti pa na -»Gornjem Seniku. Madžarska in slovenska -»etnologija ga ima za avtorja prve pokrajinske monografije (O vendskih-totih na Madžarskem, 1824, 1828). Napisal je vzgojno knjigo z mnogimi etnološkimi podatki (Zobriszani Szlovén i Szlovenka med Mürov i Räbov, 1845-1848) ter priredil pregled madžarske in prekmurske zgodovine (Zgodbe vogerszkoga králesztva, 1848; Sztarine zseleznih ino Szalaszkih Szlovencov, 1845), v slovenščino prevedel madžarsko slovnico (Krátki Návuk Vogrszkoga Jezika za Zacsetnike, 1833). Izdal je tudi dve nabožni knjigi, ki ju uporabljajo v -»Porabju še danes (Jezus moje pozselenye 1851, Krizsna paut na XIV. stácie ali posztojaliscsa, 1843). Obe sta zelo pomembni za ohranitev slovenskega jezika in narodne zavesti porabskih Slovencev še danes, (-»verstvo) KOSSICS József (Bagonya 1788 — Felsőszölnök 1867) — R.k. lelkész, néprajzi író, helyismereti kutató. Kőszegen és Szombathelyen tanult, 1811 -ben szentelték pappá. 1816-1829 között -»Alsószölnökön, 1829-től haláláig -»Felsőszölnökön volt plébános. A magyar és a szlovén néprajztudomány őt tekinti az első tájmonográfia szerzőjének (A Magyar Országi Vendus-Tótókról, 1824, 1828). írt egy — sok néprajzi adatot tartalmazó — illemtant (A művelt szlovén férfi és nő a Mura és a Rába között, 1845-1848), és megírta a magyar és a muravidéki történelem áttekintését (A magyar királyság története, 1848; A Vas és Zala megyei szlovének régiségei,