Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

53 KAŠA K KAPA, moška (sapka, óuba) — Ob delavnikih so nosili moški poleti in pozimi kapo s šiltom (-»avba), ob praznikih pa -»klobuk. sapka, férfi — Munkanapokon a férfiak nyáron és télen sültös sapkát {sapka, óuba) hordtak, ünnepnapokon pedig -> kalapot. (-»főkötő) KAČA {kača, kač) — Kakor v največjem delu Evrope so tudi v -»Porabju verovali, da ima vsaka -»hiša lastno hišno kačo {ižina kača). Prebivala naj bi v steni starih brunastih hiš. Ponoči se je slišal njen glas, podoben un {klèckalo, cinckalo). Varovalaje hišo pred nesrečami. Če jo je kdo ubil, je tudi sam umrl ali mu je poginila živina. V izročilu slovanskih narodov namreč hišna kača predstavlja utelešeno dušo prednikov m zaradi tega se ne sme ubiti. Razlikujejo kačo ženskega {kača) in moškega spola {kač). Ta je kratek in debel, s krono na glavi. Ko se kopa, krono sname. Kdor jo ukrade, bo po bogat. kígyó — Mint Európa legnagyobb részében, a -»Szlovénvidéken is hittek abban, hogy minden -»háznak saját házikígyója {ižina kača) van. A hiedelem szerint a régi boronaházak falában lakott. Éjjel hallani lehetett a hangját, amely az óra ketyegéséhez hasonlított {klèckalo, cinckalo). Óvta a házat a bajtól. Ha valaki megölte, ő is meghalt, vagy elpusztultak az állatai. A szláv néphagyományban a házikígyó ugyanis az ősök lelkének a megtestesítője, ezért nem szabad megölni. Az emberek különbséget tesznek a nőstény {kača) és a hím {kác) kígyó között. Utóbbi rövid és vastag, fején koronát visel. Ha türdik, leteszi azt. Aki ellopja, gazdag lesz. Lit.: Kožar, Marija: Kača pa kač. {A nőstény és a him kigyó.) In: Porabje, 1995. št. 24. 3. p. KAŠA {kaša) — Jed iz oluščenega -»prosa, -»bara, -»ajde in -»ječmena. Kuhali sojo — do 60. let — na mleku, z zeljem in fižolom {rič), pekli v peči in nadevali v krvavice. Jedli so jo zvečer. — Mlečna prosena kaša je bila obvezna jed na -»ženitovanjski gostiji kot simbol rodovitnosti, (-»nosečnost, -»prehrana)