Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

41 GORNJI SENIK (sijke) in ajdovce (dínski grbánj). — Gobe uživajo sveže ocvrte z jajcem, v golažu, v papnkašu s smetano, posušene pa vjuhi. Narežejojih na rešeto ali desko in sušijo na soncu ali na peči. Jurčke {grbánj) prodajajo surove in posušene, druge samo surove. (->gozdarstvo, -»nabiralništvo) gombászás — A gomba szedése inkább jövedelemforrás, táplálkozásukban nem jelentős. Mindenkinek megvan a saját gombászóhelye (mèjsto), amit senkinek sem árul el. A helyszínen nem tisztit gombát, és így a hely titokban (skrivno) marad. A magyaroknál éppen fordítva van. Ahol valaki gombászás alkalmával edényét vagy valamelyik ruhadarabját a földre helyezte, ott nem illik másnak gombát gyűjteni. — A gombát köténybe, cekkerbe vagy kis kosárba gyűjtik. — A gyűjtött gombák: vargánya, (grbánj — lat. Boletus edulis), rókagomba (lisícice — lat. Cantharellus cibanus), galambgomba (sijke — lat. Russula Cyanoxanta) és bronzos vargánya (dínski grbánj — lat. Boletus aereus). — A gombát frissen tojással, pörköltnek, paprikásnak készítik el, szárítva levesbe íözik. Rostára vagy deszkára szeletelve, napon vagy kemencén szárítják. A vargányát (grbánj) nyersen vagy szárítva, a többit csak nyersen adják el. (-»erdőhasznosítás, ->gyüjtögetés) Lit.: Csaba József: Gombaíélék gyűjtése és felhasználása a vendeknél. (Nabiranje in uživanje gob pri Slovencih.) In: Ethnographia -Népélet, 1945. 1-4. sz. 70-72. p. GORNJI SENIK (Gorenji Sinik) — Največja slovenska vas, štirinajst kilometrov od -»Monoštra, s 756 prebivalci ( 1990). V listinah je prvič omenjena I. 1378 skupaj z -»Dolnjim Senikom (Zelnuk inferior et superior). Njeni prebivalci so bili do srede 19. stoletja podložniki veleposestniških družin Széchy in Batthyány, potem pa je bil sedež notariata s šestimi vasmi, po 1920 pa z dvema. Nekaj let je spadal h krajevnemu svetu na Dolnjem Seniku, sicer je bil samostojna upravna enota, ki je 1. 1994 dobila slovensko krajevno manjšinsko samoupravo. Felsőszölnök (Gorenji Sinik)— A legnagyobb szlovén falu, -»Szentgotthárdtól tizennégy kilométerre, 756 lakossal (1990). Az oklevelek először 1378-ban említik, -»Alsószölnökkel együtt (Zelnuk inferior et superior). Lakosai a 19. század közepéig a Széchy és a Batthyány nagybirtokos család jobbágyai voltak, majd hat község körjegyzőségének székhelye, 1920 után pedig kettőé. Néhány évig az alsószölnöki községi közös tanácshoz tartozott, egyébként önálló közigazgatási egység volt, s 1994-től átalkult szlovén települési kisebbségi önkormányzattá. Lit.: Mukicsné Kozár Mária: Felsőszölnök . A szlovének életmódja a huszadik században. Monográfiák. = Gornji Senik. Način življenja Slovencev v dvajsetem stoletju. Monografije. Szombathely - Ljubljana, 1988.