Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

31 ČRNA KUHINJA gabonatisztítás — Atisztítás legrégibb tormája a szelelés (vötranje). A pajtában egyik faltól a másikig ponyvát feszítettek ki, amelyre falapáttal szórták a gabonát (sildje), így választva szét a pelyvától ipléve). rešeda Később rostát (rešeda) és szelelőrostát (bínkli) használtak. Csak néhány gazdának van olyan cséplőgépe, amely tisztítja is a gabonát. —A szelelést ismerték Magyarországon és a murántúh szlovéneknél is. Lit.: M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez. (Podatki o poljedelstvu na Gornjem Seniku.) In: Savana. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1979-1980. 13-14. [köt.] Szombathely, 1984. 270. p. ČRNA (DIMNATA) KUHINJA (díjnata kunja, tjünja) — Prostor brez dimnika, v katerem so kuhali na odprtem -»ognjišču. Dim seje odvajal nad vrati, skoz majhno odprtino v steni ah stropu. Tla so bila nabita iz ilovice (srtéu). Tu se je zadrževala gospodinja le pri kuhi in peki ter kurjenju -»peči. Jedli so v sobi, ki je bila brez dima. Po popisu 1. 1959 je bilo v slovenskih vaseh 13 črnih kuhinj ž ognjiščem in krušno pečjo, (-»kuhinja, -»lončarstvo, -»stanovanjsko poslopje, -»veža) füstöskonyha — Kémény nélküli helyiség, amelyben -»nyílttüzhelyen íöztek. A füst az ajtó felett, a falba vagy a mennyezetbe vágott kisméretű nyíláson át távozott. Döngölt agyagpadlója (srtéu) volt. A háziasszony csak főzéskor, sütéskor és a -»kemence tüzelésekor tartózkodott itt. A füsttelen szobában étkeztek. Egy 1959. évi összeírás szerint még 13 nyílttüzhelyes-kemencés füstöskonyhás (díjnata kunja, tjünja) ház volt a szlovén falvakban, (-»fazekasság, -»konyha, -»lakóépület, -»pitvar) díjnata kunja Lit.: Pável Ágoston: Nyílttűzhelyü konyhák a hazai szlovénoknál. (Odprta ognjišča v kuhinjah naših Slovencev.) In: Ethongraphia 1927. 4. sz. 129-144. p.; Pavel, Avgust: Odprta ognjišča v kuhinjah rabskih Slovencev. (Nyílttüzhelyek a rábai szlovének konyháiban.) In: Etnolog 1931. št. 1. 125-145. p.