Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok

14.6. Üveg A fent említett kunszentmártoni félgömbös üvegedény, ha nem tárolásra használták, talán mint üvegbetétek készítéséhez való nyersanyag került a sírba. Az aradkai sírban is volt üveg, egy sötétkék karperec töredéke és egy kisebb töredék. 15. Félkész termékek 15.1.Préselt lemezek (20. kép 1-7) Az ötvössírokból ismert félkész préselt tárgyak több szempontból is fontosak. Egyrészt bizonyít­ják, hogy a készletekben lévő préselőmintákat az ötvösmester egykor valóban használta. A kun­szentmártoni leletek közül egy kettős pajzs, egy téglalap, és egy félgömb alakú minta préselt meg­felelőit ismerjük. A két utóbbi esetben az egyezés magától értetődik. Ellenben a kettős pajzs alakú lemez erősen töredékes. A rovátkolt keret rovátká­inak száma, a belső mező díszítésének indítása alapján ebben az esetben is szinte bizonyos: a pré­selőmintáról készült díszről van szó. 167 A gátéri préselőtövek közül az egyik préselt megfelelője magában az ötvössírban feküdt („halfarkas" típus), ezen kívül pedig a Pancsova-típusú préselőminták­ról készült övgarnitúra volt ugyanennek a temető­nek a 212. sírjában. 168 Másrészről a félkész formában fellelhető tár­gyak segítségével kiegészíthetjük az ötvös leltárát: a készletekben lévő préselt lemezek mutatják, hogy milyen típusú préselőmintákat birtokolhatott még az ötvösmester. A kunszentmártoni sírban ilyen egy U alakú, takácshurokkal díszített félkész övve­ret, egy kis kerek, rácsmintás lószerszámdísz vala­mint egy feltehetően kardszerelékhez tartozó, P alakú felkötőfül töredéke. 169 A gátéri sír esetén egy lemezgömbös fülbevaló préselőmintájának meglé­tére következtethetünk. A kölkedi, préselőmintát amúgy nem tartalma­zó sírban is volt a fémtöredékek közt egy préselt, szalagfonatos ezüstlemez dísz. Nem valószínű, hogy saját készítésű munkadarab - hiszen a kölke­di sírban elsősorban kovácsszerszámokat leltek -, mint ahogy ezt a jutási ötvössír esetében a két pré­selt félgömbből összeállított bronz lemezgömbről esetleg feltételezhetjük. A félkész préselt lemezek harmadik fontos ta­nulsága technikai jellegű. A körülnyíratlan darabo­kon jól látszik, hogy a préseléshez a lemezt nagy­jából a minta méretének megfelelően vágták ki, de az is előfordult, hogy nagy mennyiségű fölösleges anyag maradt a díszítményen. 15.2 Vésett ezüstlemez A kunszentmártoni sír őrzött egy jó minőségű, vastag ezüstlemezből készült, téglalap alakú app­likációt, amelynek előoldalát két, párhuzamosan 167 Köszönöm Somlósi Éva restaurátornak a kérdés eldöntésé­ben nyújtott segítségét! !« Kada 1906,214-218. !» Csallány 1933,9. futó vésett vonal díszíti. 170 A tárgy annak bizonyí­téka, hogy az eddig megismert, sorozatban gyárt­ható préselt bronzdíszítmények mellett nemesfém­ből készült egyedi darabokat is előállított a sírban nyugvó ötvös. A díszt talán fémedény veretének szánták. 15.3. Vas- és bronzcsatok A kunszentmártoni ötvössírban legalább hat darab vascsat volt. Valószínűleg maga az ötvös foglalkozott a veretes övekhez tartozó vascsatok gyártásával, erre utal a nyersanyagokról szóló részben már említett vassalak is. A klárafalvi sír­ban is több vascsatot leltek. Kölkeden viseleti he­lyen került elő egy bronzból öntött csat, ovális tö­vű csatpecekkel. A fémtöredékek közt volt egy ha­sonló ép, a felerősítésre szolgáló lyukkal átfúrt, és egy rontott csattüske is. Ezek mind saját készítésű tárgyak lehetnek. 171 15.4. Bronzláncok A kunszentmártoni töredékek közt három, kü­lönböző vastagságú, a klárafalvi sírban egy, véko­nyabb láncszem volt. Ezeknek megfelelő láncokat (a leggyakrabban közepes méretű láncszemekből fűzve) elsősorban a Dunántúlon, női sírokban ta­lálni. 172 Több úton-módon is megpróbálkozhatunk magyarázatot adni a Garam Éva megállapítása sze­rint késő antik-mediterrán eredetű tárgyak jelenlé­tére az ötvössírokban: 1. a láncok bizánci „csecse­becsék", a kunszentmártoni ötvös bizánci mérlege és súly készlete mellett nem meglepő a jelenlétük. Az is lehet, hogy mérleg vagy lámpa felfüggeszté­séből maradtak meg. 173 A töredékeket nyers­anyagként lehetett hasznosítani. 2. Esetleg maga az ötvös is készíthetett hasonló láncokat. A legna­gyobb láncszemen lévő vaskarikára is van példa avar kori sírokból: ebbe fűzték bele az övről le­csüngő holmikat. 174 15.5. Vas lemezpáncél? László Gyula vetette föl, hogy a kunszentmár­toni sír mellpáncélja esetleg nem a mester saját fegyverei közé, hanem árukészletéhez tartozott. 175 Ennek ellentmond, hogy a páncél viseleti helyen feküdt, valamint, hogy a kunszentmártoni vasszer­számok közül hiányoznak a kovácsmesterek leg­fontosabb, más avar kori sírokból jól ismert szer­számai, a nagyméretű kovácskalapács és a túzfogó. A kölkedi kovácssírból előkerült vaspáncél, a különböző típusú páncélszemek, valamint a ko­vácskalapács és a tűzfogó láttán azonban fölme­170 Csallány 1933, 9, III. t. 3. 171 Egész sorozat hasonló félkész-, kész- és rontott övcsatot ismerünk a Crypta Balbi-i műhelykörzetből! A 6. század végé­re, 7. század elejére keltezhetők (Ricci 2001, 367-368, II.4.536­549). 1 72 Garam 2002. ™ Vö. Garam 2002,165. i« Garam 2002,3. képi. 1 75 László 1970, 72.

Next

/
Oldalképek
Tartalom