Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
avar ötvösök is a préselt félgömbök és rozetták gyártásakor. 5.4.1. Pozitív préselőminták (11-12. kép) 5.4.1.1. Bronzból Az avar kori préselőminták döntő többsége öntött bronz. Mintázatuk kidolgozása szempontjából három nagy csoportba sorolhatjuk őket. Vannak díszítetlen, pusztán öntéssel és az öntési csapok lereszelésével előállított darabok (pl. félgömb alakú préselőminták). Az egyszerűbb mintákat a forma kiöntése után vésővel és poncolóval alakították ki. 91 A legjobb minőségű préselőminták díszítése már a formába öntéssel megjelent, ezt finomították - cizellálták - tovább vésővel és poncolóval (pl. Kunszentmárton 1. garnitúra, 11. kép). 11. kép Avar kori préselőminták övveretekhez. 1. Dumbraveni/Erzsébetváros (RO); 2-5: Kunszentmárton-Habranyi-telep 1. sír. Az erzsébetvárosi préselőminta kidolgozása eltér a többi Kárpát-medencei darabtól. Az egybeöntött tárgy alsó része durva kidolgozású alátét, ezen nyugszik maga a minta. Ilyen technikai megoldás kizárólag bizánci eredetű préselőmintáknál fordul elő. 92 A kunszentmártoni töredékes leletek közt bukkant fel egy eddig ismeretlen préselőminta kis darabja. 93 Jelentősége abban áll, hogy rontott, talán széttördelt tárgyról van szó. Már a gyártás során 91 Pl. Kunszentmárton 6, 7, 8, 13. sz. préselőminták (Rácz 2004, 160-161). 92 Rácz 2004,28. 93 Rácz 2004,14. ábra, 164, 38. sz. megsérülhetett, felső peremét ugyanis nem csiszolták le az öntés után, és mintázatának (rácsminta) kialakítása sem tökéletes. Ez annyit jelent, hogy a „kunszentmártoni ötvös" nemcsak préselt díszek sorozatgyártását végezte, hanem préselőmintákat is készített. 12. kép 1-5: Préselőminták lószerszámveretekhez a kunszentmártoni ötvösírból (KunszentmártonHabranyi-telep 1. sír); 6: negatív préselőminta a fönlaki (Felnac, RO) préselőminta-leletből. 5.4.1.2. Kőből A kisújszállási ötvössírban két félgömbös kőeszköz is volt. A kisebb, mészkőből csiszolt félgömb méretre és formára nézve megegyezik a kunszentmártoni, bronzból öntött, félgömb alakú préselőmintákkal. Mivel a sírból kisméretű ötvöskalapács és üllő is előkerült, nagyon valószínűnek tartom, hogy ez a tárgy az ötvösmester préselőmintája volt, amelyet félgömb alakú lószerszámveretek és gömbcsüngős fülbevalók készítésére használt. Amennyiben ez a feltételezés megállja a helyét, úgy ez az első kő préselőminta-lelet az avar korból. 94 A nagyobb félgömb gömbölyű, „talpán" egyenesre csiszolt kavics, amelyen sekély vájat fut keresztbe. Jóval nagyobb, mint az eddig ismert, hasonló formájú préselőminták, de talán szintén domborításra használták. A vájat is alkalmas kisebb görbült felületek előállítására. 94 Kőből készült préselőminta az Avar Birodalmon kívül is csak elvétve fordul elő (Klein-Pfeuffer 1993, 77).
