Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
utóbbit azonban a munkafelületének egyik oldaláról induló szarv-szerű nyúlvány a szarvasüllők közé sorolja. 81 10. kép 1-2: Ólom alátétlemezek a kunszentmártoni ötvössírból (Kunszentmárton-Habranyi-telep 1. sír); 3: vasüllő az egyik csákberényi szerszámmellékletes sírból (Csákberény-Orondpuszta 369. sír). 5.3.3. Alátétek cizelláláshoz, poncoláshoz, lyukasztáshoz (10. kép 1-2) A kunszentmártoni ötvössír két, nyelv alakú ólomlapjának egyikén a „kerek, félholdalakú, három- és négyszögletes végű, hegyes lyukasztóktól, áraktól" származó szer számnyomok biztos jelei annak, hogy a puha lemezeket alátétnek használták: lyukasztásra, poncolásra. 82 Hasonló, poncoló lenyomatos ólomlemezt ismerünk a mästermyri, XI. századi szerszámleletből is. 83 A kisújszállási szerszámok közül került ki egy maroknyi nagyságú, mindkét oldalán természetes homorulattal bíró, egyik felén alaposan átégett bazaltdarab. A tárgy többfunkciós darab lehetett, megfelel például a domborításnál, préselésnél szükséges szurok munka közbeni egyhelyben tartására. A kő mélyedésébe helyezhették a szurkot, arra került a megmunkálandó fémlemez, amelyet 81 Beninger 1966,177, 6. t. 8; Kovács 1913, 293,16. kép 10. Szarvasüllőket már a bronzkorban használtak (Wolters 1998, 372), megemlékezik róluk Theophilus presbiter is ötvöstankönyvében (111,5) (Brepohl 1999), és a mai napig alkalmaznak hasonló eszközöket. Ld. még Drescher 1973! 82 Csallány 1933,13. 83 Müller-Wille 1979,188, 25. kép 20. ezután akár préselőminta belekalapálásával, akár egyéb módon, vésővel, poncolóval, lyukasztóval mintázhattak meg. A cizellálás alapvető segédanyaga, a szurok, nem ismert az avar szerszámmellékletes sírokból. 5.4. Préselőminták A lemeztárgyak formára alakításának eszközei a préselőminták (préselőtövek, verőtövek, Gesenk). A kora középkori ötvösök préselőmintái többnyire pozitívak (patrica), csak elvétve használtak negatív mintákat (matrica). 84 Szinte kivétel nélkül bronzból öntöttek, de készülhettek vasból, ólomból, fából (Haithabu), kőből (Kisújszállás), csontból és szarvból is. 85 A relief díszt összehasonlíthatatlanul egyszerűbb - kétrészes formába öntéssel vagy viaszveszejtéses eljárással - bronzból elkészíteni, mint kőből kifaragni vagy vasból kivésni. 86 A préselési technikának két hatalmas előnye van az öntéssel szemben: jóval kevesebb nyersanyagot kíván, és kiválóan alkalmas a gyors sorozatgyártásra. A préselési eljárás történhet azzal a sokat idézett módszerrel, amelynek során a megfelelő méretűre nyírt, puha réteggel (bőr, viasz, szurok, ólom) betakart fémlemezt ráfektetik a rögzített alátéten nyugvó préselőmintára, majd trébelő-kalapáccsal és poncolókkal rányomják azt. 87 Egyes avar kori préselőminták felületén látható ütésnyomok ezt a munkafolyamatot látszanak igazolni. 88 Ritkább eljárás, amikor a puha alátéten nyugvó fémlemezbe nyomják bele a préselőmintát, a hátoldalát kalapálva. 89 Ezek a módszerek azonban nem alkalmasak a magas reliefek és az erősen görbülő felületek kialakítására. Magas reliefek elkészítésekor legömbölyített poncolókkal nyomják a fémlemezt a préselőmintába. 90 Az erősen görbülő felületekhez a legcélszerűbb negatív mintákat használni, így tettek az 84 Egyedülálló a müncheni Archäologische Staatssammlung két ismeretlen lelőhelyű vas préselőmintája, negatív módon kidolgozott motívumokkal. A tárgyakat egy félhold alakú csüngős fülbevaló bevésett mintája alapján a 6-7. századra keltezik (Rom & Byzanz, 33, 23-24. kép). 85 Klein-Pfeuffer 1993, 77; Wolters 1998, 373. 86 Armbruster 2003, 410. 87 H. Drescher egy császárkori préselőmintán végzett kísérletei során (Drescher 1966), E. Foltz pedig a civezzanói langobárd aranylemezkereszt restaurálásakor (Foltz 1974) tett észrevételeket a préselés munkafolyamatáról. Teljességgel hasonló eljárást rekonstruáltak. „Die auf die Größe des Models zugeschnittene Metallscheibe wird auf die Form gelegt und mit einer Bleiplatte abgedeckt. Durch gleichmäßiger Hämmern schlägt man das Blei gegen das Model, wobei das Blech fest auf die "Vorlage gedrückt wird. Statt mit Blei kann man aber ebensogut auch mit einer dicken Lederauflage mit festem Modellierwachs oder Pech arbeiten" (Drescher 1966, 208). 88 PI. Adony 1., 8. sz. (Rácz 2004, 118-119), Kunszentmárton 1. sz. préselőminták (Rácz 2004,159). 89 M. Klein-Pfeuffer a petersbergi és gammertingeni meroving préselőtövek egyes jellegzetességei (kisfelületű ütésnyomok a hátoldalon, ívelt test, peremkiképzés) alapján ilyen irányú eljárást javasol. Ugyanakkor egyes préselt díszítmények vizsgálatával a Drescher és Foltz által kikísérletezett metódust is alátámasztja (Klein-Pfeuffer 1993, 77-79). 90 Armbruster 2003, 411-412.
