Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
Az avar sírokból előkerült kalapácsokat a következők szerint osztályozhatjuk: 5.1.1. Nagyméretű kovácskalapács (8. kép 1-2) Mindössze két nagyméretű, nehéz kovácskalapácsot ismerünk a 7. századi sírokból: a „kölkedi kovácsé" több mint 1 kg súlyú, 16, 5 cm hosszú, a csákberényi (323. sír) valamivel kisebb. 61 Méretben a kölkedit közelíti meg a mezőbándi gepida temető X. sírjának kb. 16 cm-es kalapácsa, ennek foka azonban nem elkeskenyedő, hanem ellaposodó kis élben végződik. 62 8. kép Kalapácsok avar kori ötvös- és kovácssírokból. 1: Kölked-Feketekapu B 80. sír; 2: Csákberény-Orondpuszta 369. sír; 3: Klárafalva B 60. sír; 4: KisújszállásNagykert; 5: Csákberény-Orondpuszta 369. sír. 5.1.2. Trébelő kalapács (8. kép 3) A kb. 10 cm hosszú, 0,05-0,2 kg súlyú kisebb kalapácsok csoportjába tartozik a klárafalvi, az egyik kölkedi, a kunszentmártoni és a megsemmisült gátéri kalapács. A szakirodalom a szóban forgó csónak alakú, talpán négyzetes átmetszetű, tompa élű kalapácsformát trébelő-kalapácsnak írja le, de egyéb műhelymunkákra is használhatták őket. Wolters összefoglalása szerint a római kori kis kovácskalapácsból fejlődik ki a népvándorlás korban használt klasszikus ötvöskalapács (Bretthammer) és a trébelőkalapács (Treibhammer). 63 Az avar koriakhoz hasonló méretű a brünni és poys61 Rácz 2004,124, 2. sz. 62 Kovács 1913,292,16. kép 1, la. « Wolters 1998, 372,59. kép 10,12,15. dorfi langobárd és a Hérouvillette-i frank szerszámmellékletes sír néhány kalapács-lelete is. 64 5.1.3. Kisméretű ötvöskalapács (8. kép 4) Az előző szerszámoknál is kényesebb feladatokra volt alkalmas a „kisújszállási ötvös" mindössze 7 cm-es kalapácsa: a legfinomabb ötvösmunkákat - vékony aranylemez préselése, préselés utáni cizellálása - végezhették vele. A ma használt 4-7 cm hosszú, 0,1-0,2 kg súlyú cizellőrkalapács amely a 16. században nyerte el mai formáját 65 elődjének tekinthetjük. Hasonló kisméretű kalapács a Hérouvillette-i frank és a poysdorfi langobárd ötvössírból ismert. 66 Az alábbi kalapácsformákat nem használatuk, hanem jellegzetes formájuk miatt soroltam külön csoportokba. 5.2.4. Római típusú kalapács (?) A római korban terjedt el a korai középkorban is tovább élő, a fentebb tárgyalt kalapácsokon is több esetben megfigyelhető jellegzetes, csónakszerű kalapácsforma (Csákberény 323., Kisújszállás, Kölked), amelyre a kerek, esetleg ovális nyéllyuk és a nyéllyuk körül erőteljesebben vagy kevésbé kiszélesedő, kikerekedő test jellemző. A bólyi avar temető egyik sírjában látott napvilágot egy keskeny, a nyéllyuknál igen erőteljesen kiszélesedő kalapács, amelynek legjobb Kárpát-medencei párhuzama az örvényesi késő római villából került elő. 67 Több hasonló tárgyat is ismerünk az avar sírokból, ezek esetében további vizsgálatokat igényel, hogy kalapácsokról vagy kisméretű fokosokról van-e szó. 68 Egyedi lelet a komarom-hajógyári késő avar temető 98. (női) sírjában lelt kisméretű (8 cm), tausírozott díszítésű kalapács, amely szintén erőteljesen kiszélesedik a nyéllyuknál, a fentieknél azonban zömökebb formájú, és mindkét végén négyzetes ütő felülettel rendelkezik. 69 5.2.5. Kelta-germán tradícióban gyökerező kalapácsforma (8. kép 5.) A csákberényi 369. sír hosszú és keskeny kalapácsán a nyéllyukat hosszúkás, téglalap alakúra képezték ki. Ez a forma a késő La Téne-korban alakult ki, a római kor előtti germán kovácsszerszámoknak is sajátja, és a római kori technikai vív64 Daim-Mehofer-Tobias 2005, 205 (Nr. 22), 206 (Nr. 11-12); Decaens 1971,15. 65 Wolters 1998,372. 66 Decaens 1971, 15, 18. kép Blb; Daim-Mehofer 2003, 327; Daim-Mehofer-Tobias 2005, 205 (Nr. 23). 67 Henning 1991,68-69,3. kép. 68 Pl. Üllő-Disznójárás 142. sír (Horváth 1935, 20), Szentes-Kaján 159. sír (Korek, J., A szentes-kajáni avarkori temető. - Das awarische Gräberfeld zu Szentes-Kaján. Dolgozatok 19, 1943, 22, XXI. t. 23) - ez utóbbit Korek József egyedi formájú fokosként írja le. 69 Komárno-IX. - Lodenica I. (Schiffswerftj/Komárom-Hajógyár I. 98. sír (Trugly, A., Gräberfeld aus der Zeit des Awarischen Reiches bei der Schiffswerft in Komárno II. Slovenská Archeológia 41,1993,193,228, 1. 1.14)
