Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
lemérendő fémolvadékot pedig teknő alakú kis kanalak (Giesslöffel) segítségével „porciózták ki". 55 Az avar ötvössírokból ismert kanál alakú eszközök meghatározása bizonytalan. 7. kép Kanál alakú tárgyak (1-2) és öntőkanalak (3-4) avar kori ötvössírokból. 1-2. Kunszentmárton-Habranyi-telep 1; sír, 3: Csákberény-Orondpuszta 369. sír; 4: Klárafalva B 60. sír (Balogh Cs. nyomán) 3.3.1. Meglehetősen durva és egyszerű a kunszentmártoni ötvös bronzpántból kialakított öntőkanala (?) (7. kép 2.). Szíj vég-szerű alakja miatt az sem kizárt, hogy egy rontott viseleti tárgyról van szó. Elképzelhető, hogy a leletegyüttesben lévő további két bronzszalag, végén kis trébelt félgömbökkel, ugyancsak fém öntésére, Vierck szerint esetleg a lehető legkisebb mennyiségű száraz anyag lemérésére szolgált (7. kép 1.). Az egyik ilyen bronzpánt töredezett végén egy nagyobb méretű préselt félgömb nyoma is látszik. Ha a tárgy valóban mérőeszköz volt, használatát a mai, kétvégű mérőkanalakéhoz hasonlóan kell elképzelnünk. Az is lehetséges azonban, hogy ezek egyszerűen félkész, préselt, félgömb alakú díszítmények. Amennyiben a szóban forgó „bronzkanalakat" olvadt állapotú fémekhez használták, elsősorban ólom és ón öntésére lehettek alkalmasak, mert ezek 55 Vierck, kézirat, 203-205. 74 a fémek nem lépnek reakcióba a bronzzal. Olvasztani azonban semmi esetre sem lehetett bennük. A kis bronz félgömbökben nem maradt „idegen anyag", amely utalna használatukra. 3.3.2. A csákberényi 369. sír vas öntőkanala is meglehetősen egyszerű készítmény: egy vaslemez oldalait felhajlították és ehhez vasnyelet forrasztottak (7. kép 3). Sajnos a kanalas rész törött; eredetileg hosszúkás, az eleje felé elkeskenyedő lehetett. A kunszentmártoni öntőkanáltól eltérő forma és anyag eltérő használatot feltételez: talán nyersanyag formába öntését végezték vele. A klárafalvi ötvössírból is ismerünk egy hoszszúkás, nyéllel rendelkező, kanál-szerű vaseszközt, 56 amelynek rendeltetése a csákberényi vaskanálhoz lehetett hasonló (7. kép 4). 4. A jelölés, előrajzolás eszközei „Előrajzolásnak azt a műveletet nevezzük, amikor a gyártás előkészítése során a lemezeken, tömbökön stb. különböző rajzeszközök segítségével feltűntetjük a megmunkálás helyeit és határait". 57 Az előrajzolás eszközei a mérőrudak, körzők, sablonok, kréták, pontozók és rajztűk. 58 4.1. Krétatarab került elő a jutási ötvös sírjából, „eine zum Zeichnen geeignete rote Wachskreide". 59 4.2. Talán rajztű lehetett a kisújszállási ötvös 15 cm hosszú, hegyes bronzszerszáma. 5. A plasztikus alakítás szerszámai és eszközei 5.1. Kalapács bQ A fémmüves gyakorlatban előforduló számtalan alakító munkához különböző nagyságú és változatos formájú kalapácsokra van szükség: a kalapácsok osztályozása forma és méret alapján történik. A kalapácstest egyik vége a négyzetes vagy téglalap átmetszetű talp, másik vége az él vagy fok. A kora középkorból kizárólag vaskalapácsokat ismerünk. A mai ötvösszakmában használatos ún. félkezes kalapácsok közül a nagyobb méretűek - a műhelymunkának megfelelően - 0,25-2 kg-ot nyomnak, a finomabb munkákhoz, így a szegecseléshez, 0,1-0,2 kg-os szerszámokat használnak. A kisméretű aranyműves tárgyak alakítására vékonyabb nyelű és kisebb kalapácsok alkalmasak. 56 Balogh 2004, 267. Balogh Csilla a klárafalvi leleteket 2004-ben újra restauráltatta, ekkor vált világossá, hogy az eszközhöz nyél is tartozik. Korábban e tárgyat, a Móra Ferenc Múzeum leltárkönyvének bejegyzése („öntőkanálhoz és más vastöredékekhez rozsdásodott bronz lemeztöredék") ellenére pajzsfogóként azonosítottam (Rácz 2004,150). 57 Farkas 1993,47. 58 Wolters 1998,371. 59 Rhé-Fettich 1931, 32. 60 Kalapácsokat 8. századi, késő avar sírokból is ismerünk ezeket a temetkezéseket azonban nem kísérték egyéb szerszámok (publikálatlan temetkezések a sajópetri és zalakomári avar temetőkből, ld. 5. jegyzet!).
