Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
Hasonló tárgyat csupán kettőt ismerünk a Kárpát-medencéből: egy ismeretlen lelőhelyű, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ezüst figura öntéssel készült, a rákóczifalvi (Szolnok megye) arany példány viszont trébelt és granulált. 47 A kunszentmártoni ötvössírból származó préselőminták közt megvizsgálandó a kardtokveret díszítésére való gyöngysoros díszléc használatának módja. A bócsai, keceli és nagykőrösi kardok gyöngysoros aranyszerelékeit hasonló módon készítették: arany pántokra forrasztottak rá két-három sorban öntött gyöngysorléceket. 48 A zsámboki aranyszereiékes kardot viszont préselt, három sorban gyöngysort imitáló szalagok díszítették. 49 Mivel az öntött variánsok esetén az egyes gyöngysorléceket külön-külön öntötték, s ezután forrasztották rá az alaplemezre, a kunszentmártoni háromsoros díszléc inkább a zsámboki szalagokhoz hasonló, arany vagy ezüstlemezből készült karddíszítések préselőmintája lehetett. Heinrich-Tamáska Orsolya rendkívül érdekes megfigyelése szerint a préselőminta-készletekben található, fogazott szalagfonatos díszű daraboknak nincs jó párhuzamuk a korai avar préselt technikával készült emlékanyagban; az öntött díszítmények közt inkább rátalálunk megfelelőikre. 50 3.2. Öntőforma (6. kép) Az ismert avar kori öntőformák a kőből faragott, két, egymásra borítható félből álló típusba tartoznak. A váci avar temetőből származó öntőforma lunula alakú csüngők és bordázott rudak (ólomcsövecskék?), a szeged-bilisicsi kétféle típusú fülbevaló és rúdgyöngyök készítésére volt alkalmas. Mindkettő női sír mellékletét képezte. A váci példányt már nem eredeti rendeltetésének megfelelően, hanem fenőkőként használták, felszíne erősen megkopott a kések és árak élezésétől. 51 Egy szórvány, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származó öntőformába kiszélesedő szárú kereszt és lunula alakú csüngő negatív képét faragták bele. 52 Hasonló formájú keresztek 7. századi avar sírokból is ismertek (vö. Garam 2001, 38. és 40. t.). Az öntőformákat tölcsér alakú beöntő- és szellőzőnyílásokkal látták el. A váci leletnek mindkét fele megvan: ez esetben a készítendő ékszereket csak az egyik kőlapba vésték bele, a másikban csupán a beöntő-nyílásokat mélyítették ki. Ily módon olyan tárgyakat lehetett önteni, amelyeknek az egyik fele díszítetlen, sima maradt. 53 47 E tárgyakról részletesen: Rácz Zs., Emberalakos kistárgyak az avar korból. Kézirat. 48 Garam 1993, 56, 79; Simon 1983,13-17. « Garam 1993,110. 50 Heinrich-Tamáska 2002,252. 51 Szenthe Gergely, A Vác-kavicsbányai avar temető értékelése. Szakdolgozat. Budapest 2006, 71-73. s 2 Tettamanti 1977, 79-85; Csallány 1957, 113-114; Madaras 2001,177,195,18. kép. 53 A kéttagú formába való öntés részletes leírását, valamint a váci és bilisicsi öntőminta tárgyalását lásd: Heinrich-Tamáska 2002, 247-248; Bühler 1998-99, 441-442. Költő László feltételezése szerint a bilisicsi öntőmintával ólmot öntöttek (Költő L., Avar 6. kép Avar kori öntőformák. 1: Szeged (Ásotthalom)Bilisics 1. sír; 2: Jász-Nagykun-Szolnok megye, szórvány; 3: Vác-Kavicsbánya 140. sír (Tettamanti nyomán). A formába öntés gyakorlatáról Szenthe Gergely ír bővebben szakdolgozatában, a váci leletekkel kapcsolatban. Megállapítja, hogy míg a kő öntőformák használata az avar fémműves gyakorlatban idegen volt, a Kárpátokon kívüli területeken Lengyelországtól Moldováig gyakori leletnek számítanak. Továbbá felveti, hogy a kőből készült formák „magasabb olvadáspontú fém (bronz) öntésére nem voltak alkalmasak, 1000 C° hőmérsékletre való hevítésnél három-öt öntést viseltek volna el. Emiatt ezeket alacsonyabb hőmérsékleten ólomöntésnél (modellek vagy kisebb értékű késztermékek készítésénél), használták." 54 3.3. Öntőkanál A kanál alakú fémöntő eszközöknek két alkalmazása lehet: a rúd formájában tárolt nyersanyagot négyszögletes formákba öntötték (Einguss), a kori bronztárgyak röntgenemissziós analízise. - X-ray Emission Analysis for Bronze Objects from the Avar Ages. SMK 5, 1982, 5-67,22). 54 Szenthe Gergely, A Vác-kavicsbányai avar temető értékelése. Szakdolgozat. Budapest 2006, 72, hivatkozással V. Schmidt tanulmányára: Die Gusstechnik im Schmuckhandwerk bei den Westslawen. Zeitschrift für Archäologie 28,1994,107-108.
