Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
szentmártoni mérlegen. A mérlegkarok hossza általában 12-22 cm, a mérlegtányérok átmérője 3,55,5 cm. A kisebbek 2, a nagyobb méretűek 4 uncia (12 ill. 24 solidus) mérésére voltak alkalmasak. 20 Mérleget tartalmazó síregyüttesek az avar birodalomból: Lelőhely Mérlegkar hossza Tányér átm. Súly (db) Tárolás, egyéb tartozékok Jutás 166. sír 10,8 cm 5,5 cm 2 KölkedFk. A 373. sír kb. 4,3 cm Kunszentmárton 1. sír 14,7 cm 4,8 cm 9 bronzdoboz, csuklós szelence Pókaszepetk 360. sír töredék kb. 3 cm 5 ezüstlemezekkel díszített faládika Kétkarú mérlegek langobárd területről: Lelőhely Mérlegkar hossza Tányér átm. Súly (db) Irodalom Brno kb. 19 cm 5,5 cm 3 BeningerFreising 1933,45 Hegykő 34. sír 14,5 cm 5 cm 2 Bóna 1961, 131, 3. kép Kranj 11. sír ? 4,6 cm 9 Stare 1980, 97, 7. t. Szólád 5,0 cm 4 Freeden-Vida 2007, 372, 7. kép 4 Néhány kétkarú mérleglelet bizánci erődítésekből: Lelőhely Mérlegkar hossza Tányér átm. Irodalom Cariíin Grad töredék 5,5 cm Cariíin Grad II, no. 299 Cariíin Grad 16,4 cm 5,1 cm uo., no. 300-301 Sadovec kb. 16-17 cm Uenze 1992, Kat. B 48, 33. t. 9 Sadovec 22,8 cm uo., Kat. SK 63, 33.1.13 Sadovec töredék uo., Kat. SK 64, 33.1.10 Sadovec töredék 5 cm uo., Kat. SK 65, 33.1.12 Sucidava kb. 18 cm 4,6 cm Tudor 1945-47, 34. kép 5. A sadoveci kétkarú mérlegek méretben és kivitelezésben egyaránt jó párhuzamai a kunszentmártoni és jutási mérlegeknek, közös jellemzőjük a mérleg tartópálcájának, ill. karjának asztragalosz díszes kiképzése. A jutási mérleg filigrán voltával tűnik ki a többi bizánci mérleg közül, ez az általam ismert legrövidebb és legvékonyabb mérlegkar. Ennek megfelelően kisebb súlyegység mérésére volt alkalmas, mint pl. az egyik, több mint kétszer olyan hosszú sadoveci mérleg. 20 Steuer 1990,45. 70 A mérlegeket és súlyokat faládikákban és bronzból készült szelencékben tárolták, erről tanúskodnak a kunszentmártoni és pókaszepetki sírok leletei. Sajnos a tárolás pontos rekonstrukciója egyik esetben sem lehetséges, mert a szerves anyagok elkorhadtak. Egy angliai (Watchfield) és egy belgiumi (Lutlommel) 7. századi sírlelet alapján képzelhetjük el, hogyan festett a korai középkorban egy „elcsomagolt" mérlegkészlet. 21 1.2. Súlyok 1.2.1. Hivatalos bizánci bronz- és üvegsúlyok A magyarországi, kora bizánci bronz- és üvegsúlyokat részletesen, számos új eredményre jutva tárgyalja Chr. Entwistle (The early Byzantine weights from Kunszentmárton, Hungary) és B. Tobias (Frühmittelalterliche Gräber mit Beigabe von Schmiedewerkzeugen. Dissertation.) egy-egy még kéziratban lévő munkája. Legnagyobb sajnálatomra Chr. Entwistle a British Museum mérleg- és üvegsúlyaira épülő összefoglaló műve sem jelent meg kéziratom lezárásáig. 22 Ebben a hatalmas témában csak rövid összefoglalásra szorítkozom. Bizánci súlyokat a Kárpát-medencében nem csupán a mérleges sírokból ismerünk. A Nemzeti Múzeum több szórvány példányt is őriz, és ötvösszerszámot vagy mérleget nem tartalmazó temetkezésből is előkerült hasonló lelet. 23 A bizánci mérleg- és pénzsúlyok forma és anyag alapján három nagy csoportra oszthatók: 1. négyszögletes bronzsúlyok, 2. korong alakú bronzsúlyok, 3. korong alakú üvegsúlyok. A négyzetes típus a 4. századtól a 6. század második feléig volt uralkodó, a korong alakú a 6. század második felétől egészen a 12. századig. E nagyobb, változatos feliratú és díszítésű súlyokat tartalmazó csoportokon belül bizonyos típusok jól elkülöníthetők, és keltezésük tovább finomítható. A kora bizánci periódus (5-6. század) legelterjedtebb típusa, a koszorúval és kereszttel díszített bronzsúly a Kárpát-medencében is többször felbukkan. Két fajtája ismert: az egyiken a keretező koszorúban nagy, hangsúlyos keresztet találunk kisebb görög betűk által - balra a súlyegység, jobbra a számérték - közrefogva (Kunszentmárton, 1 és 2 unciás súly), a másikon a koszorúban középen helyet foglaló névérték felett van egy kisebb méretű kereszt (Jutás, Pókaszepetk). Egy további típust képviselnek az architektonikus díszítésű bronzsúlyok, amelyekhez egy Erdélyből (egykori Fehér megye) származó súly is tartozik. A bronzsúlyok gyakori jellemzője, hogy a betűket és a díszítést ezüst- vagy ólomberakással hangsúlyozták ki. Az üvegsúlyok korong alakúak, és leggyakrabban a súlyt kiadató praefectus monogramjával vagy 2 1 Scull 1986, 118, 10-11. kép; Breuer-Alenus-Lecerf 1965, 106, 21. kép. 22 Vö. Rom & Byzanz, 246! 23 Jutás 277, valamint Tiszavasvári-Kashalom-dűlő 33. sír. Ez utóbbit Lőrinczy Gábor szíves szóbeli közléséből ismerem.
