Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok

feliratával díszítettek. A több mint 500 ismert üveg exagium többsége 1 solidus, ill. 1 semessis vagy tre­messis mérésére volt alkalmas. Több mint húsz ikonográfiái változatuk ismert. Nálunk megjelenik a monogrammal (Kunszentmárton), a kereszt ala­kú monogrammal (Pókaszepetk) és az eparcha mellképpel és felirattal (Kunszentmárton) díszített variáns. A monogrammal ellátott üvegsúlyok több­ségét a 6. századra és a 7. század első felére kel­tezik. 24 Az 1. számú függelékként közölt táblázat a Kárpát-medence bizánci súlyleleteit tartalmazza. A Göhl Ödön által publikált, a Nemzeti Múzeumban őrzött szórvány súlyokat 25 a jutási, kunszentmár­toni és pókaszepetki kétkarú bronzmérleget is tar­talmazó avar sírok súlyleletei egészítik ki. Az egy­séget a súlyok feliratának megfelelően adom meg. A % oszlop a jelenlegi súlyadatok és a hivatalos érték közti arányt mutatja. 26 Az eltérések a súlyok állapotából (pl. kiesett ólom-/ezüstberakások, pa­tina) adódnak. Csallány nagy figyelmet szentelt a kunszent­mártoni súlyleleteknek, elemzése során elsősorban észak-afrikai és dalmáciai gyűjtemények összeha­sonlító anyagára támaszkodott. 27 Olyan párhuzam, amely a súlyok pontosabb datálását tenné lehető­vé, kevés akad. A kunszentmártoni, mappát tartó eparcha mellképével díszített üvegsúly párhuzamai a 6. századra keltezhetők. 28 A PREF ECTI feliratos kunszentmártoni súly gyártási idejét Csallány egy egyiptomi párhuzamhoz kötve kb. 582-602 közé helyezte. Chr. Entwistle észrevétele szerint azon­ban e súlynak a másik oldala (az előlapja) is felira­tozva van: az ATA NASI név olvasható rajta. 29 Ez alapján a súly készítési idejeként legvalószínűbb egy 540 körüli terminus post quem dátum. Tóbiás Bendegúz a solidus üvegsúlyt a rajta olvasható monogram alapján Musoniushos köti, aki 556-ban volt konstantinápolyi patriarcha. 30 24 Rom & Byzanz 153-155; Steuer 1990,42-45. 2 5 Göhl 1901 és Göhl 1913. 26 vö. Houben 1982,133. 27 Csallány 1933,41-47. 28 Tudor, 1945-47,165,18. kép 2. 29 Entwistle szerint az ATANASI feliratú kunszentmártoni súly legjobb párhuzama egy talán Karthágóból származó mérleg­súly, amelynek egyik oldalán az ATANI | SIPREF , a másokon a PETRI I PR-C felirat olvasható. A személyek azonosítását is megkísérli: Athanasius praetorius praefectus volt Itáliában (539-542) majd Afrikában (545-548), Petrus pedig magister officiorum (539-565), továbbá 542-ben patrícius és talán 539-ben consul. Ha a két súlyon megjelenő Athanasius név ugyanarra a személyre vonatkozik, akkor a kunszentmártoni súly terminus post quem dátuma az 540 körüli évekre esik! (Entwistle, Chr., The early Byzantine weights from Kunszentmárton, Hungary. Kézi­rat.) 30 A monogram feloldása Prof. Dr. Werner Seibt érdeme (Wien, Institut für Byzantinistik und Neogräzistik) (Tobias, B., Frühmit­telalterliche Gräber mit Beigabe von Schmiedewerkzeugen. Dissertati­on. Kézirat.). A pókaszepetki üvegsúly kereszt alakú monogramját Kovacevic KYÜPIAHO-ként oldotta fel (Cs. Sós-Salamon 1995, 61, 43. jegyzet), az új olvasatról Tóbiás Bendegúztól értesültem, köszö­nöm neki! Entwistle, mivel a kunszentmártoni ötvössírban mind a korábbi négyzetes, mind pedig a későbbi, korong alakú üvegsúlyok megjelennek, a 7. század első felét, talán első negyedét javasolja a súly­együttes használati idejének. 1.2.2. Egyéb mérlegsúlyok A hivatalos bizánci súlyokon kívül más tárgya­kat is használhattak mérlegsúlyként. Ezek lehetnek díszítetlen, kerek vagy négyzetes üveglapok (Pó­kaszepetk), 31 kerek ólomsúlyok (Hegykő, Brno) 32 , és hasonló célt szolgálhattak a mérleggel együtt előkerülő római bronzérmek is. Különösen érdekes a kunszentmártoni ötvössír sötétkék, korábban üvegnek vélt korongja, amely az újabb vizsgálatok szerint féldrágakőből készült (lapis lazuli/la­zurit). 33 Hegykőn Traianus, Pókaszepetken Domiti­anus nagybronz érme feküdt a mérlegkar alatt illet­ve közelében. 34 Elképzelhető, hogy a kölkedi szer­számmellékletes sírba az egész mérlegkészletet he­lyettesítendő került be ugyancsak Traianus bronz­érme. 35 A kölked-feketekapui B lelőhelyen feltárt, nagyméretű település LIII. gödre kétkarú bizánci bronzmérleget rejtett. 36 2. Az ötvös tűzhelye és tartozékai Ötvösműhely és ezzel együtt az ötvös egyik legfontosabb „segédeszköze", a tűzhely, nem ke­rült még elő avar kori telepeinken. A faszénből ra­kott tűz szítására, élesztésére szolgáló fúvócsövet azonban a kunszentmártoni és a kisújszállási ötvö­sök sírjaiból is ismerjük. 2.1. A fúvócső (4. kép) A két avar kori, bronzlemezből hajlított fúvócső kialakítása nagyon hasonló. A kunszentmártoni valamivel igényesebb darab: két, folyamatosan szűkülő keresztmetszetű, egymásba tolható, míg a kisújszállási egy szimpla csőből áll. 37 Ritka lelet Európa-szerte, a magyarországi pél­dányokon kívül a németországi Dienstedtből is­mert, egy római kori lelőhelyről. 38 Fúvócső lehetett egy a sadoveci (BU) kora bizánci erődben feltárt, bronzlemezből hajlított csövecske is. 39 E leletek a bronzlemezből hajlított fúvócsövek római eredeté­re utalnak. Az is elképzelhető azonban, hogy a szóban for­gó tárgyak nem egyszerűen fúvócsövek, hanem 31 Rácz 2004,168, 63. sz.; Cs. Sós-Salamon 1995,171, 22.1.17. 32 Bóna 1961, 136, 3. kép; Werner 1954, 24, 7. kép 33, 35, 38; Daim-Mehofer-Tobias 2005,206. 33 Tobias Bendegúz szíves írásbeli közlése a kunszentmártoni ötvössír Mainzban végzett új restaurálási és anyagvizsgálati eredményei nyomán. 34 Bóna 1961,136,3. kép; Cs. Sós-Salamon 1995,171,22.1.18. 35 Rácz 2004,155, 26. sz. so Kiss 1996,266. 37 Csallány a kunszentmártoni példányt „kettős forrasztócső­nek" írja le, „melynek szélesebb végén át a tüzet fújtatták. Szűk vége a tűzbe ért." (Csallány 1933,10) 38 Wolters 1998,367. 39 A publikáció erre az értelmezésre nem utal. Uenze 1992,140. t.5

Next

/
Oldalképek
Tartalom