Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

HELLEBRANDT Magdolna: Gazdasági eszközök kialakulása és értéke

NAGY Zoltán - SZULOVSZKY János szerk.: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. Gazdasági eszközök kialakulása és értéke B. HELLEBRANDT Magdolna Prometheus: „Csak ti vagytok hasznosak. Nem állnak ellent nektek sziklák, meredek Érchegyek zuhannak csákányotok nyomán, Olvadtan hömpölyögnek, majd átalakul Mind szerszámmá, üllővé s megnő az erő. Kalapács lendülve zeng, markol a fogó Mit istenség kitervelt, szépség kieszelt, Azt majd a ti munkátok valósítja meg" (J. W. Goethe: Pandora. Ford. Hajnal Gábor. Magyar Helikon, Budapest, 1960.) 2004 nyarán vasbalta lelet került a Herman Ottó Múzeumba. A lelőhely Mályinka-Dédestapolcsány - Nagyvisnyó határán levő őskori földvár, a mintegy 2 km hosszú Verepce-vár. Ugyanitt, a baltáktól kissé távolabb, egy fa tövében, a gyökerek szorításában vasbucák voltak, melyek egy részét sikerült kiszabadítanunk. A területet fémkeresővel átvizsgáltuk, a műszer a felszínközeli, gyakorlatilag a vastag avar alatt levő fém tárgyakat mutatta ki. Ily módon gyűjtöttünk ívelt hátú késeket, vasbalta töredéket, és apró bronz- és vasdarabokat. A leletegyüttes több kérdést vet fel, így például azt, hogy vas baltákat, vésőket, árakat, sarlókat, kaszákat, ollót mikortól készítettek elődeink, milyen előképek alapján, milyen technológiát alkalmaztak, honnan szerezték be a nyersanyagot, hol voltak öntő-, illetve kovácsműhelyek, honnan és milyen összetételű vasleletek ismertek, s mi volt földbe kerülésük oka. Áttekintve a régészeti korszakok eszközkészletét, láthatjuk, hogy az alapvető használati darabok eredete visszanyúlik a történelmi látóhatár szélére, azaz a paleolitikumba. Az ék használatának felismerésétől a különböző kultúrák szerszámkészítése és ezek fejlődése egymásból levezethető, egyenes irányú folyamat. Nézzük sorra röviden az egyes eszközök megjelenését és fejlődését. Balták A felső paleolitikumban feltűntek a hasítóékek, melyeket Vértes a későbbi csiszolt balták előfutárának tekintett (Vértes 1965. 57.ábra 107.). Az újkőkori trapéz- és kaptafa alakú kőbaltáknál megfigyelhetjük, hogy a nyersanyag helyes kiválasztása alapvető volt. Kivételt az áldozati daraboknál láthatunk. Szerencs-Taktaföldváron (B. Hellebrandt 1979. 7-24.) házban, edénybe rejtve találtunk 12 darab, nagyrészt hibás, nem megfelelő anyagból készült kőbaltát. Az új kőkori kőbaltáktól a fiatalabb Hallsatt-korig levezette a fejlődési sort például Ausztriára vonatkozóan E. F. Mayer (Mayer 1977. Kronológiai- és típustáblázat). A Kárpát-medencében nyéllyukas baltákat a késő rézkortól készítenek. Boszniában Kozaroc és Lohinja kincsleleteiben voltak ilyen típusok (Kőszegi 1971. 60.). Ezeknek a baltáknak elterjedését követve egy DK-ENy irányú népmozgás nyomán járhatunk, azokén, akik magukkal hozták az új technológiát, és kultúrájukat megismertették az itt élőkkel (Ecsedy 1994. 43-44.). Nem minden esetben köthető népmozgáshoz egy-egy újítás feltűnése. Terjeszthették kereskedők is az új anyagú és formájú eszközöket és az ismereteket. Bizonyosra vehetjük, hogy egy-egy addig ismeretlen, szokatlan anyag, akár a réz, majd ötvözéssel a bronz és később a vas megmunkálása, alkalmazása hosszú kísérletsorozat eredménye (B. Hellebrandt 2003. 285286.). Vas balták előzményének tarthatjuk Mozsolics Amália nyomán azokat a bronz baltákat, melyek oldala kissé ívelt és nyéllyukas, mint például a balatonfenyvesi (2. kép 1.), ennek hossza 12,5 cm, ezt a darabot Mozsolics a Románd horizontba helyezte, azaz a B Vl.b. idejére (Mozsolics 2000. 3. t. 9.). Vas baltákat többnyire leletegyüttesekből ismerünk, de találtak telepeken és temetőkben is. A vaskor korai szakaszából való a Mályinka-Dédestapolcsány-Verepce-várban egy helyen talált öt darab tokos balta (2. kép 5-6.), a bemutatott darabok hossza 16,7 cm és 12,9 cm, a többi 15,7 cm, 14 cm, 14,8 cm (B. Hellebrandt 2007.). Hasonló volt a nagysomlyói leletek között (Darnay-Kleisz-Száraz 1895. II. t. 4.), a halom alatti sírokból került ki. A köpü nyílása majdnem négy szegletes, hossza 17,4 cm (2. kép 2.). Cseh- és Mor-vaországból, valamint Szlovákiából több hasonlóról tudunk. Vaslelet volt Stary Kolínban, több vas balta került elő Lípany és Litomérice (Filip 1956. CXXL, CXXVIII. 33. 34.), valamint Plavecké Pohradie (Malacka/Malacky)