Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
Sz. TÓTH Judit: Vasművesség és népművészet
Egy-egy mester művészi igényessége, mesterségbeli tudásán túli szépérzéke megnyilvánul a munkáiban. Egy mester vagy dinasztia keze nyomát jellegzetes stílusjegyek őrzik, ami alapján megkülönböztethetők termékeik. De jellegzetesek lehettek az egyes településen dolgozó kovácsmesterek termékei, például a szekérvasalások. A szekerek díszét a vasalás adta, mely a nagyjából azonos szerkezeti elemeket öszszeköti és erősíti. De a vasalás révén mutatnak különböző stílus-variációkat is. 14 Témánk szempontjából érdekes a rúdvégek vasalása, a fellépők, melyek közül a díszítettek leginkább kör alakot bezáró csigavonal, liliom formájúak. Különösen szépek az oldalvasalások. Az alsó és felső rudat összekötendő csigavonalas, vagy vaslemezből nyújtott, sodrott, domborított virágokat, stilizált növényeket, tulipánt, rózsát, leveleket, vagy rozettát, szívet, lándzsahegyet formázó vasalásokat készítettek. 15 Ezeket, s olykor monogramokat is szegecseltek rá díszként. Témánk szempontjából talán a legszebb darabok a kovácsoltvas házorom-díszek. Az orom csúcsára, mintegy befejezésként kívánkozott valamilyen elem, amit többnyire fából készítettek. A 19. század utolsó harmadából származnak a legkorábbi kovácsoltvas darabok. A közép-Tisza vonalában (Jászság) és attól keletre Nagykunság, Sárrét területén) volt legjellemzőbb a náddal fedett, nyeregtetős, oromfalas házak oromcsúcsán, a széldeszkák illeszkedésében. 16 De elterjedt volt Szentes környékén és a Székelyföldön Csíkban. Szórványos adatok vannak az alföld északi pereméről, de feltételezhetjük létüket más településeken is. Elsődleges gyakorlati funkciója a széldeszkák lefogása, erősítése. Ehhez kapcsolódott a díszítő jelleg, de vallási identitásjelző szerepük meghatározó volt. Alakjuk igen változatos volt, gömbvasból és szalagvasból kovácsolva, szegecselt rátétekkel. Reformátusoknál a legegyszerűbb a csillag, gomb, S alakzat, szív, margaréta, a tulipán minden elképzelhető formában. A református házakon előfordul állatábrázolás, a kakas mellett vízimadarak, farkas. (14. kép) A Nagykunságban míves, cégérszerű remekek vannak, ezeken sok a figurális elem, kakas, madárfej, madár, kígyó. Mivel a vas paraszti alkalmazása nem nagy múltú, ezért az oromvasak esetleges kultikus vonatkozásait a kutatók elvetették. 17 De jogosan merülhetnek fel mintaként az egykori cégérek: egy túrkevei házon a szabóollót formázó 14 VARGA Gyula: Gazdasági szerszámok. In.: Hajdú-Bihar megye népművészete. Szerk.: Gazda L. - Varga Gy. Bp. 1989. 40. »5 Lm. 41. 16 SZABÓ László: Fémművesség. In.: Szolnok megye népművészete. Szerk.: Bellon T. - Szabó L. Bp. 1987. 337. 17 GYŐRFFY Lajos: Nagykunsági házoromdíszek. Ethnographia 1967. 264. oromvas (15. kép) a gazda tényleges foglalkozására utalt. 18 14. kép Kovácsoltvas házorom-díszek. Túrkeve (Győrffy L. 1967. 266. nyomán) 15. kép Szabóollót mintázó oromdísz. (Győrffy L. 1967. 266. nyomán) A katolikus falvakban a csúcsdíszek alapformája kereszt, az alapforma ennek alárendelve variálódott. erre két átlós szárból kialakított minta került. Talpa ketté ágazik a két deszkára nyúlik, alsó vége sokszor szív, nyílhegy, levél alakban végződik. Teteje kereszt, melyet olykor a felismerhetet18 1. m. 263-265.
